Kezdődik a Twilight avagy minden kiderül? – májlájt próbanapló

Végre megkezdődtek a májlájt-próbák (nagy nehezen, sok- sok egyeztetés után). Megtudjuk mik nagyjából az elképzelések és beszélgetünk. Twilight (mégiscsak ez az alap). Kinek hogy tetszett, milyen a viszonya hozzá, mit gondol róla stb. Ahogy annak lennie kell, mindenkinek más a véleménye, egy dologban azért mégis sikerül megegyeznünk: alapvetően nem sok érték van sem a könyvben, sem a filmben. Én ezért vagyok kíváncsi. Lehet-e a Twilightból értékes dolgot kihozni?

2011. dec. 18.

 

Végre megkezdődtek a májlájt-próbák (nagy nehezen, sok- sok egyeztetés után). Megtudjuk mik nagyjából az elképzelések és beszélgetünk. Twilight (mégiscsak ez az alap). Kinek hogy tetszett, milyen a viszonya hozzá, mit gondol róla stb. Ahogy annak lennie kell, mindenkinek más a véleménye, egy dologban azért mégis sikerül megegyeznünk: alapvetően nem sok érték van sem a könyvben, sem a filmben. Én ezért vagyok kíváncsi. Lehet-e a Twilightból értékes dolgot kihozni? Persze, ahogy azt „megszokhattuk” Attilától, ez még várat magára. Maga a próbafolyamat a májlájthoz konkrétan nem kapcsolódó tréningekkel kezdődik. Első nap már csak egy feladatra marad időnk (a vidékinek megy a busza…): „milyenek szeretnénk lenni?” Mindenki gondolkodik: mit mutasson, hogy mutassa, csak hibákat javítsunk ki önmagunkon/ ban, vagy teljesen mások szeretnénk lenni? (legalábbis bennem nagyjából ezek fogalmazódtak meg). Érdekes nézni, megmutatni nehéz – ez a végeredmény. Megbeszéljük, analizáljuk egymást, majd megkapjuk a házi feladatot és indulunk haza, készülve a holnapi próbára.

 

2011. dec. 20.

 

Természetesen ez nem ilyen egyszerű: hétfőn elmarad a próba, átpakoljuk keddre (amúgy ez maradt volna el). Vámpíros sztorikkal kezdünk – én csak hallgatom, ezt a feladatot csak a jobb felfogásúaknak sikerült megoldania. Ezek után folytatódhat az „ássunk mélyre” próbafolyamat. Kérdéseket és érzéseket írunk fel egy papírra, ami jelenleg foglalkoztat minket, majd húzunk egyet és megkapjuk a feladatot: ezeket a kérdéseket dolgozzuk ki egy jelenetben. Hosszas értetlenkedésem után munkához látunk és van, aki több, van, aki kevesebb sikerrel dolgozza fel a másik problémáját. Ez már valamivel könnyebb feladat, mint a vasárnapi – mások szemszögéből látva talán könnyebben feldolgozzuk a gondjainkat. Megbeszéljük mi is volt az eredeti elképzelés, majd instruálhatjuk Attilát, aki bennünket jelenít meg. Érdekes dolgot tudok meg magamról, és hamarosan nekünk is el kell játszanunk magunkat, majd a mások által feldolgozott kérdéseinket kell átalakítanunk, „magunkra húznunk”. A nap végén pedig két ideális embert igyekszünk összeállítani – egy férfit és egy nőt. Nem tudtuk meg, mi ennek a célja – ez már csak a következő próbán derül ki (és a következő beszámolóban).