Light of Attila / 'Májlájt' előzmény

Mindig azt mondják: ne igyál! Viselkedj rendesen! Ne csajozz ennyit! Stb. Ki nem állhatom az embereket. A legtöbbjük olyan, mintha már most öregek lennének: maradiak, begyöpösödöttek, megalkuvók. Az én gimim se más, a szokásos szeméttelep.

attila10.jpg

Az osztálytársaim vagy stréberek, vagy buták, mint a tököm. Egy-két jó arc van, ők meg persze rohadt messze laknak. A tanárok se jobbak, ugyanazt a betanult sódert nyomják mindig. A szüleim... na róluk jobb nem is beszélni. Gyűlölik a világot, gyűlölik a munkát, az életet, meg persze egymást. Egyszóval egy rendes ember sincs körülöttem. A csajok is hülyék. Eljátsszák, hogy kellesz nekik, élvezik, hogy tetszenek neked, aztán az utolsó pillanatban szépen beintenek, és lelépnek. Kivéve, ha annyira részegek, hogy már semmi örömöm nem lehetne bennük (én persze bármennyit tudok inni, nincsenek ilyen gondjaim).

Szóval nem csoda, hogy amikor csak tehetem, kimenekülök otthonról. Járom a környéket, a kertvárost. Néha történik valami, néha nem, de még mindig egyedül a legjobb. Nem kell hallgatnom senkit, nem kell alkalmazkodnom. Az én saját kis világomban csak az én szabályaim érvényesek. De szép lenne egy olyan világ, ahol mindenki ilyen szabályok szerint él, és mindenki mindent megtehet, amit csak akar...

Egy csaj elhívott moziba. Furcsa, ilyen se történt még, de odajött, azt mondta, hogy van két jegye erre a vámpíros szarra, az Alkonyatra, és nincs kivel elmennie. Biztos szakított a pasijával, vagy összeveszett egy barátnőjével, nem tudom. Persze csípőből küldtem volna el, hogy ilyen szart én nem nézek, és amúgy is van jobb dolgom péntek este, de aztán végignéztem rajta. Egész szép. Szőke haj (lehet, hogy festett, de nincs bajom az illúziókkal), remek adottságok. Hátha ő végre nem csak játszadozni akar! Meg aztán jó fejnek is tűnik. Istenem, ha ehhez kell egy kis vámpírnézés, hát legyen. A környék még szombaton is ott lesz.

Nem volt valami jó a film. Vagyis... a színészek nagy része rossz volt, bugyután volt összerakva (Pl. Edward le se reagálja, hogy Bella havonta... Na mindegy.). De azért volt benne valami. Amiről régóta álmodozom, a tökéletes világ, ahol nincsenek korlátok, szabályok, nincs megalkuvás, mindenki azt tesz, amit akar. Meguntam már ezt a hétköznapi életet. Tudom, hogy ez csak könyv, meg film, de talán sikerülhet. Talán valósággá válhat, ha nagyon akarom (vagy legalább az agyad elhiteti majd veled, súgja egy kis hang). És az az Emmet gyerek elég tökös. Ja, amúgy összejöttünk a csajjal. Ő tényleg nem az a „visszatáncolós" típus, meg nem is szégyellős. Szóval egész jól érzem magam vele. Hétvégén együtt voltunk, iszogattunk, bár azt mondta, talán kicsit túlzásba viszem. De nem érdekel, majd ha sokat piszkál, dobom. Azt mondja, majd a barátainak is bemutat. Remélem, jó fejek, nem az osztálytársaimhoz hasonló suttyók. Hétvégén lehet, hogy megint megnézzük az Alkonyatot...