Elvileg ez egy évad összegző, vagy 4 évad összegző írás lesz. Viszont előre szólok, lehet el fogok kicsit csúszni más irányba. Mostanság ugyanis kicsit érzelmesebb időszakomat élem. Mielőtt nekiálltam ennek az írásnak, megnéztem sok-sok táborvideót, és egyéb nyalánkságokat. Nem tudom, mit is mondhatnék... Nem tudom, tudjátok-e, hogy milyen nehéz megírni egy bevezető szöveget, de ha nem tudtátok volna, most elmondom: nagyon. Nem is húznám hát tovább, jöjjön a kép, s alatta majd az írásom.

Az elmúlt 4 évben több ezren fordultak meg a mi otthonunkban, a Jemolban. És akkor még ott vannak a fesztiválok és a vendégelőadások. Azt hiszem, ez azért nem kis dolog. És ha belegondolok, hogy én mit gondoltam 4 évvel ezelőtt, amikor a lámpákat rakosgattuk fel a színházteremben, s ettük a parizeres zsemléket, akkor elfog a röhögőgörcs. Ugyanis nem gondoltam ekkora számokra, és ilyen gyönyörű felfelé ívelésre. Ahogy Attila, én is azt gondolom, ha valaki azt mondja nekem akkor, hogy itt tart majd a színház és én is itt leszek, akkor kiröhögöm. Sőt, ha azt mondják, hogy technikus leszek, akkor fetrengenék a földön. Pedig most mégis itt vagyok, vagyunk.

Négy év. Nem tűnik soknak, ugye? Sok embernek nem is az, de például nekem, Húszas éveim elején járónak, közel egynegyed élet. És szerintem, ha végig gondolom, hogy mennyi minden történt ebben az időszakban, mennyi előadást csináltunk, mennyi tábort, mennyi színpadot építettünk fel és mennyi élményben volt részünk, akkor rá kell jönnöm, hogy mekkora szerencsém van. 

Csak személyesen tekintve is szerencse az, hogy rájöttem, mi az, amivel életem során foglalkozni akarok. Sok barátot, ismerőst szereztem. Színházilag rengeteg tapasztalatot. És ebbe a világba is egyre mélyebb betekintést nyerek.
És arról még nem is beszéltem, hogy mennyi támogatást, odafigyelést, és szeretetet kaptam. No, meg esélyeket. Amiket néha el is játszottam.

Nem is tudom, mit lehetne még mondani, ez egy gyönyörű 4 év volt. Amiben természetesen történtek rossz dolgok is, de úgy érzem, több volt a jó. És az mindig jó, ha jó a jó. Most jön egy újabb időszak. Kicsit másképp, de a lényeg ugyanaz számomra. A színház. A Fészek Színház.