"Most kicsit bohókásabb lett..." - színészélmények

Február 14. - Káélet

Ugyanúgy kezdődött a mai készülődés is, mint mindig. Egy kis feszültség alakult ki a társaságban, de ez mondhatni lassan megszokott. Semmi extra dolog nem történt, de mindannyian tudtuk, hogy a mai előadás nagyon fontos, és sok lehetőség van benne. Mondták, hogy ma eljönnek megnézni minket a Krétakörből és ezért is nagyon jónak kell lennünk. Megpróbáltam kihozni magamból a maximumot, remélem sikerült. Ezt úgyis csak a néző láthatja.

Ma debütált újdonsült Andink, és meglepően könnyű volt vele játszani. Egyetlenegy próbával sikerült belerázódnia a szerepbe, és nem azt mondom, hogy rosszabbat vártam, de nagyon ügyes volt. Gratula. A közös jeleneteink mind gördülékenyen mentek, mintha már hónapok óta ezt csinálnánk.

 

A közönségünk ma nagyon mókás kedvében volt, mindenki nevetett minden poénon (néha még azon is, ami nem poén), de a lényeg az, hogy jól szórakoztak. Engem nem zavart, csak furcsa volt. Eddig a darab hangulata, olyan szomorkás, búbánatos volt, most kicsit bohókásabb lett, de ez gondolom amiatt volt, hogy alkalmazkodtunk a nézőkhöz. Vagy nem tudom. Én így éreztem.

 

Alapjában véve, szerintem jó előadás volt. Ennél rosszabb ne legyen. Még egy kis lélekjelenlét, még egy kis „felejtsükel-hogy-kikvagyunk” és tényleg nagyon jó lesz.

 

Várjuk a holnapot. Fáradtan, de lelkesen.