Első próba, amikor istenigazából volt egy kis sikerélményem! Meg kellemes meglepődés másokban ("Jéé! Ilyet is tud játszani?"). Elismerem, volt bennem egy kis félsz, hogy nem vállaltuk-e túl magunkat, nem vállaltam-e én túl magamat. De ha a mai színvonalat produkáljuk, akkor nem csupán "jó" lesz az előadásunk!

 

 

Bár a mai napnak is megvoltak a maga szépségfoltjai. Mondjuk, szövegkönyvvel a kézben, kicsit nehezebb eljátszani bármit is, persze kivéve Katinak! Ő úgy olvasta a sorokat, mintha ő írta volna. Attila és én jól elbeszélgettünk a súgó szerepéről, s hogy "ne-vegyük-személyes-sértésnek-ha-kintről-bemondják-a-szövegedet". Plusz, a padló még mindig hideg, hogy rajta heverésszen valaki egy egész próba alatt! Na, van ilyen, fogjuk péntek 13-ra!

 

Mégis mókás, hogy így ezeket tudtam felhozni: az egy-két rossz dolgot. Mert minden más feltűnés nélkül ment teljesen "profin". Érdekes érzés így próba után lenni. Egyszerűen szólva: klassz. Talán valami ilyesmi, ki tudja...!