"Érzelmi Megpróbáltatások"

Azért nem semmi, ahogyan mi együtt dolgozunk!
Szerintem nincs még egy ilyen színházközösség, ahol ennyi toleranciát kapnának a színészek. Ami igaz, az igaz. Munka mellett csináljuk. Vidékről jön fel a csapat egy része. Ritkán tudunk a színházteremben próbálni, mert több darab is készül a tavaszi szezonra.

Szendrei Szabolccsal és Toldi Andrással (fotó: Lévai József) 

Mindemellett ahányan vagyunk, annyi félék. Megannyi féle igénnyel, elképzeléssel, kéréssel...
Egyeztetések, alkalmazkodás, megalkuvások, szoros határidők.
Hogyan lehet ilyen hangulatban alkotni?

Hát kérem, lehetséges.

Valahányszor megérkezem a próbákra, még szinte le se tettem a telefont a munkatársammal, lepakolok, összejövünk a csapattal, és elkezdődnek a jelenetek... Nem telik bele 5 perc, átalakulok, és ott vagyok a többiekkel.

Rengeteget nevetünk, figyeljük egymást, figyeljük a rendezőt, Tamást, aki egyik pillanatban velünk nevet, apró ötletekkel folyamatosan díszíti a jelenetet, másik pillanatban szigorúbbra fogja, vagy épp kikel magából, mert egy hét próba kimarad valamelyikünk időbeosztás-változása miatt...

Azt hiszem, szeretjük ezt a darabot. Szeretünk benne lenni, és ha biceg is még a szöveg, esetlenek még a mozdulatok, szeretjük, hogy együtt játszunk, különböző karakterekben, helyzetkomikumokban, különböző érzelmi állapotokban...

Ez a közös élmény tart össze bennünket, és magát a darabot is. És nagyon nagyon izgalmas dolog látni, hogy mindez, amit próbáról próbára átélünk, minden érzelmi megpróbáltatás bele fog kerülni a darabba... A nézőközönség nem tudja, mitől kap olyan élményt, amilyet kapni fog... a mi próbaélményeinket is átéli majd!

Ez a Fészek-Élmény!