Elérkezett ez a nap is. Remélem, nektek legalább annyira gyorsan, mint nekem!

A mai napra még egy érdekes mesélnivalóm van, aztán átadom a stafétát.

Cziczó Attila megígérte, ha leérettségizem - kezdetben még az is feltétel volt, hogy jól, ám szerencsére ez már nem fontos -, akkor az lesz a jutalmam, hogy egy olyan darabot csinálunk, amilyet csak akarok. Ha a szöveget is én akarom megírni, akkor azt is én írom meg, ha csak a témáját mondom meg, akkor Attila írja meg, ha rendezni akarom, akkor csak rendezem. Szóval szabad kezet kaptam. Még mindig nagyon örülök ennek az ajándéknak, és sokaknak el is mesélem. Nagyon várom már. Igaz, hogy az érettségi odébb van még, de már gondolkozom, hogy mit is szeretnék. Vajon mi legyen a téma?

Legyen egy viccekkel teli blőd „marhaság”?
Esetleg legyen teli társadalomkritikával, iróniával?
Vagy legyen valami nagyon mély, lélektipró, nyomasztó dráma?
Szavazzatok, és szóljatok bele ti is, hogy mit látnátok szívesen nálunk!

A héten - részemről - élmény volt a Fészek Színház Blog szerkesztése. Jó volt írni, megkérni embereket, hogy írjanak, és jó volt olvasni. Az egész egy pozitív tapasztalat. Ha nem is profiként csináltam mindent, úgy gondolom, a hét eleji ígéretemet betartottam. Volt minden.
Remélem, a színházban találkozunk!
Én ott leszek.

És ti?