"Ellen" - hétfői cziczóságok

Nagy ellentmondásba keveredtem magammal. Elmondom.

czatticolor.jpg

A közhangulat tehet róla...

Khm...

A társadalom...

Uhm...

A kormány felelős...

Huuuu...

A kritikus direkt nem akarta megérteni...

Jajjajjaj...

Na, az van, hogy egyre gyakrabban beszélek, teszek, lépek valami/valaki ellen. Én is. Felelősöket keresek.

Nem szép dolog.

Mentegetőzhetnék, hogy hiszen mindenhol ezzel találkozom, akkor én miért ne? Ráadásul nálam czinikusabban senki sem röhögi ki a nagy ellenzőket.

Nem mentegetőzöm.

Inkább veszek egy nagy levegőt, elgondolkozom, összeszedem magam, s pozitívan állok az élethez. Valami mellett teszem le a voksom. Mindig. (Jórészt.)

Hogy jön ez a téma a színházhoz? (Most nagyon röhögök...)

Nem foglalkozom az ellenzőkkel. Nem adom meg nekik az örömet. Mert örömöt inkább azoknak adok, akiket érdekel, amit csinálok. Mert így kölcsönösen érdeklődünk egymás iránt.

Szép üzenet ez?

Woody Allen meg elmúlt nyolcvan. De jó!
(Mert mindig vannak szívdobbantó példák, nem?)