"Gyengék és/mert apátlanok" - kritika a Gyenge vagyokról
Megjelent a Gyenge vagyok első, hivatalos kritikája a 7ora7.hu-n:
"A szereplőket időnként kiszakítja a színpadon ábrázolt folyamatos jelenből, hol egy megidézett film, hol egy közbeiktatott pszichoterápiás jelenet segítségével. De a nappaliba helyezett életképek, a szereplők közötti viszonyrendszert nem direkt kinyilatkoztatásokkal, hanem játékkal és gesztusokkal feltáró megközelítésmód az erősebb része az előadásnak. Ebben pedig meghatározó szerepe van a színészi alakításoknak. (...) Hogy ki a gyenge, mitől lesz az, és egyáltalán, muszáj-e mindig, vagy legalábbis többnyire erősnek lenni, arra mindenki adja meg a saját válaszát, az sem baj, ha az eltér a darabétól. Néha elég, ha a kérdést felteszik nekünk, ahogy ebben a korántsem hibátlan, de szimpatikus és jó emléknyomokat hagyó előadásban tették."