Iluska napló - izgés-mozgás

 március 9. - szerda

Elkezdődött. Az első olyan próbánkon vagyunk túl, amin már volt szöveg, keretek, keretek, keretek. Hiányzott is már, hogy eljussunk ide, de furcsa is, hogy vége a szabad ötletek jegyzékének (egy harmadik Attila után szabadon).

Szabadság azért még így is jócskán maradt. A szöveg például nem teljesen kötött, saját szájízre szabható. Ez +.

Furcsa hatással volt mindenkire az új helyzet, mert a rendező-színészek felállás új leosztás még akkor is, ha eddig is Ny. Attila vezette a próbákat, a szó szoros értelmében vett instruálás csak most kezdődött. Ezt így, ezt úgy, most erre gondolsz, ez a célod, így viselkedsz, erre állsz, így mozdulsz satöbbi.

A furcsa hatás alatt pedig értem azt, hogy amikor az egyik csoportos jelenetre került sor, amiben a legtöbben (majdnem mindannyian) szereplünk, mindenki nagyon izgága lett, elkezdődött a vihánc, a röhögés, szereplés... Döcögtünk. Haladtunk is, de döcögtünk, zsivaj volt, kavargás, de nem organikus értelemben. Vajon így is be fognak ülni a dolgok? Persze amúgy biztos, hogy az első szöveges, „rendes” próba élményét még nem lehetett máshogy kezelni vagy feldolgozni, nem tudom. Számomra túltengett a sok üresjárat, jól jött volna néha egy izomagyú tesitanár, aki teli tüdőből belefúj a sípjába és bekussoltat mindenkit, fekvőtámaszos fenyegetéseket óbégatva.

A kis létszámú jelenetezés ment simán, az egyetlen probléma még az, hogy nem tudunk az eredeti térben próbálni, ami a gyárcsarnok és ahol még túl hideg van ahhoz, hogy ott próbáljunk. Így bent voltunk, kicsit esetlenül, de elhelyeztük magunkat, remélem könnyű lesz átdolgozni kintre (amúgy biztos az lesz, nem aggódom) és alig várom már a gyáras próbákat. (Én tényleg mindig alig várok valamit.)

Szóval ugye volt szöveg. De még nem a teljes. Részletekkel dolgoztunk, két jelentet kaptunk meg, ezért akadtak nehézségek az értéssel, de csak olyan dolgok nem voltak világosak, amikhez nagy segítség (sőt, megoldás) lesz a teljes szöveg ismerete. Juhé! Legközelebbre már az is lesz, halleluja.

Szövevényes a sztori, bonyolultak a viszonyok, ha hatásvadászni szeretnék, azt is írhatnám, hogy SENKI NEM AZ, AKINEK LÁTSZIK! Húúú...

Rövid, darabos poszt lett, de nagyon kíváncsian várom a jövőt meg az odafigyelést.

Címkék: próbanapló