Összelábatlankodás - karakternapló

A főpróbán tudatosult bennem, hogy hoppácska, én is szereplője vagyok ennek a vállalkozásnak! És tényleg. Karaktere(em)építés(é)ről így nem nagyon beszélhetek, hiszen eddig csak lábatlankodtam a színpadon. A lényeg, hogy megvan: csehovi fizimiskába bújt igazságosztó herceg, aki a falu szülötte. Remek! Pofátlanul játszhatom azt, akinek nincs meg az egyénisége. Kaméleon.

Lonácska – Kiss Boglárka

 

A legtöbben úgy álltunk a hétvégi próba elé, hogy nem hittük el, hogy ez az egész összeállhat nincs meg három jelentet, se az eleje tánc. Én nagyon féltem, és meg voltam ijedve, hogy ezt nem fogjuk tudni megcsinálni, 1hét és előadás, még csak szöveg könyvel, megy a jelenet. Kaptunk jót és rosszat is, és nagyon bele kellett húznunk. Fáradtak is voltunk, de Vasárnap végül kész lett hajnalban már nyugodtan ültünk a székeken, és gondolkodtunk, hogy milyen apróságokon kéne változtatni.

 

Persze azért eléggé megküzdöttünk vele, például, csináljuk meg azt a jelenetet újra amit múltkori alkalommal, csak legyen tisztább, és segítenek, elég jól sikerült kihozni belőle Lonácskát, és a féltékeny Ilus harcát, kiéleztük és egyből sokkal jobb lett.

 

 

 

Hétfőn már csak annyi volt hátra hogy végig csináljuk az egészet, és én úgy vélem egészen jól sikerült,bár nagyon sokszor még én is észrevettem magamon, és láttam máson, hogy néha civilként és nem a karakterében van a színpadon, ezt elég nehéz ilyen rövid próbafolyamat és sokemberes darabnál. Péntek - Szombaton kiderült.

 

Ilus – Mészáros Claudia

 

30 óra Iluska. Bizony-bizony. Vasárnap délelőtt 10-től hétfő délután 4-ig próba. Bevallom, nyaggattam rendesen Ancsit, hogy legyen egy bent alvós próba, nem tudom miért adta be végül a derekát, de mindenképpen megérte.

 

Vasárnap 10-15-ig: felelevenítés, kidolgozás - első fázis. 17-24-ig: „A pletyka” - második fázis 01-04-ig: tánc + összpróba – harmadik fázis. Ebből állt a vasárnap. Egy kis alvás, reggel Erzsike jött, kitaláltuk a sminkeket, majd rögtönöztünk egy „főpróba-előtti- főpróbát”.

 

Kicsit döcögősen indult a vasárnap. Fel kellett volna elevenítenünk, hogy miket csináltunk a korábbi próbákon, milyenek voltak a viszonyok, mik voltak a szövegek, etc… A karaktereknek már készen kellett volna lenniük, de szerintem ebben a két napban elég sokat változtak, én speciel most lettem elégedett Ilusommal. Egyetlenegy próba volt eddig, amikor sikerült azt a karaktert hoznom, akit eredetileg akartam (a népdalos próba), és bár a mostani nem olyan, de nagyon közelít, és szerintem elértem, amit akartam. Még a héten gondolkozom rajta, belehelyezkedem a szerepbe, sokszor végigfutom fejben a mozdulatait és péntek-szombatra már tökéletes lesz. Legalábbis remélem.

 

 

Mivel az előző próbán hiányoztam, amikor is a lányok megcsinálták a „barátnők és-szeretők” táncát, nekem ezt vasárnap kellett elsajátítanom. Akkor Nanni (Iluska) állt be helyettem, tehát ő tanította be nekem. Ezer köszönet érte, nagyon türelmes volt, és értelmesen elmagyarázta mit is kell csinálnom! :) (Annak ellenére, hogy elég egyszerű a mozdulatsor, és nincsenek benne akrobatikus elemek, azóta is izomlázam van. Csak úgy mellékesen.)

 

Szerintem nagyon gyorsan haladtunk. Megcsináltuk a díszleteket (zseniális lett!), megkoreografáltuk a káoszt, megtanultuk az egyetlen szövegkönyves jelenet párbeszédeit (khm. már amennyire) és csapatot építettünk. De azt nagyon! A labdázások, a gyilkososozások (nem nyelvhelyes, de így mondom), a közös pizza, meg boltba járás. Sok-sok vicces pillanat. Az egyetlen dolog, amit az Iluska 2-vel kapcsolatban sajnálok az az, hogy csak egy előadás lesz belőle. Nagyon hozzám nőtt a szerep, és nagyon szívembe zártam a darabot. Hiányozni fog. :/

 

 

Imádom ezt a társulatot. Köszönöm, hogy része lehetek ennek az egésznek. Külön köszönet Ancsinak és Attilának az évadért, hogy mindig volt papír és szappan a wécében, hogy bármelyikőtökhöz fordulhattunk minden buta kis problémával (vagy komolyakkal), és hogy (általában) mindig türelmesek voltatok. :)

 

A társulatnak azt köszönöm, hogy nagyon hamar elfogadtak így újként, nem nehezítették meg a beilleszkedést, és olyan, mintha már évek óta ismernénk egymást. Nagyon sok barátra leltem ebben az évadban, és előre félek a nyári szünettől.

 

Nem búslakodom sokáig, hiszen hamarosan jön a tábor, de azért mégis évadot zárunk.

Utoljára jelentkezett a 2010-2011-es évadban a Fészek blogon Clau/Szandra/Terka/Helén/Ilus.

Viszlát, szombaton. :) Már nem kell sokat aludni. :D

 

 

Csebutikin Vitéz János – Cziczó Attila

 

A főpróbán tudatosult bennem, hogy hoppácska, én is szereplője vagyok ennek a vállalkozásnak! És tényleg. Karaktere(em)építés(é)ről így nem nagyon beszélhetek, hiszen eddig csak lábatlankodtam a színpadon. A lényeg, hogy megvan: csehovi fizimiskába bújt igazságosztó herceg, aki a falu szülötte. Remek! Pofátlanul játszhatom azt, akinek nincs meg az egyénisége. Kaméleon. Lopok minden karakterből – nem szép dolog! –, s mindez simán pásszol a szerepemhez is. A bemutatóra készen lesz! Jó volt ez a néhány hét a csapattal. Mert jó, hogy én is színpadon lehetek a fiatalok mellett/között: fiatalít, felszabadít. És gyönyörűséges színpadi elem vagyok a mozgásos jelenetekben. (Mert nagy vagyok.)

Címkék: próbanapló