2012. április 10. - nem/más

Már kevésbé izgulok nem/más előadások előtt. Hogy miért? Mert a csapat összeforrt, és remekül dolgozunk együtt. Azt hiszem, ezt így kijelenthetem. Bízunk egymásban, és mindenki segíti a másik munkáját. Egy mindenkiért, mindenki egyért.

fotó: GIME

A mostani előadás előtt nem tudtam, vajon milyen közönségünk lesz. Ismerős arcok, visszajáró nézők, vagy kik? Sok volt a kacaj a nézőtéren, de még mindig nem tudtam, hogy kik is néznek minket. Hát a Hegyhát!

Örültem nekik. És ők is örültek nekünk. A végén nagy izgalommal várták, hogy találkozzanak a szereplőkkel, és elmondják, hogy nagyon tetszett nekik, és gratuláltak mindenkinek. Nagyon aranyosak voltak. Köszönjük!

Az előadás tényleg jól sikerült, én is így éreztem és a többiek is jórészt. Józsi volt, aki egyáltalán nem így élte meg. Nem tudom, hogy miért, pedig már ő is nagyon szuperül játszik.

Ez az előadás nagyon jót tett egy barátságnak is.
Örülök, hogy megismerhettelek, Ikrem!