A Fészek Színház mára felduzzadt. Mind emberileg, mind vágyilag. Akarunk. Aztán vagy kapunk egy sallert, vagy nyugodtan dőlünk hátra jövő nyáron.

Ezt írtam szeptember elején. Lassan egy éve. Kétharmad. Hm.

Még nincs vége az évadnak, de a következő hetek az értékelésekről, összegzésekről szólnak majd - ami azért nagyszerű hír, mert a feszekszinhaz.blog.hu oldalunk feléledt, havonta 30-40 "cikk" olvasható a társulat tollforgató tagjainak köszönhetően. Alakul ez!

Az idei évadban - a négy repertoáron maradt előadás mellett - hat új bemutatót tervezünk. Ez lehetetlen kihívás, valami biztosan kimarad. Nem baj. Annyira függetlenek vagyunk, hogy bármi belefér.

Szintén őszi jóslat. Hogy mennyire sikerült? Darabszámra már most megmondhatom: tízből kilenc összejött. (A plusz egy nem.)

Kimaradt a Káélet, s nem lett összerakva a Nagybőgő.

Továbbjátszottuk a Műköröm, Iskolapélda, és Gyenge vagyok c. előadásokat, átvettük (és megigazgattuk) a Fact Színpadtól az Aha című osztálytermi előadást, bekerült a színházterembe az átalakított - és címet váltó - iluska.wb, elkészült a színház eddigi legnagyobb "projektje", a TI [Terra Incognita], és tavasszal tényleg egyszerre "próbálódott" a három tervezett bemutatónk: nem/más, A nép ellensége, májlájt.

A táborban megkezdett munkát folytattuk, egyre többen vesznek részt a felelősségvállalásban: Barabás Tamás, Nyulassy Attila is rendezett, s a többiek is egyre merészebbek. (Ancsival talán fellélegezhetünk néhány éven belül!)

Amit lehetett, megoldottunk. Szerintem többet is!

A kezdeti 7-8 fős társulat mára negyven fölé emelkedett.A legnagyobb gondot és örömöt a felduzzasztott társulat jelentette. Nagy feladat!
(Most is ezen dolgozunk.)

folyt. köv.