Blogunkon rendszeresen "dokumentáltuk" előadásainkat - a színészek szemével. 66 bejegyzés született az évad során. Volt köztük kedvesen összegző, szomorkásan elkeseredett, hatalmas hévvel analizáló, vagy éppen viccesen anekdotázó. Mind a miénk. És rólunk szólt.

„Szerepem szerint a vétlen katalizátor vagyok. Félelmetesen senki!" (Zoltán)

„Azt hittem, hogy mindent ugyanúgy csinálok, mint szoktam, azzal a különbséggel, hogy jól éreztem magam közben." (Iluska)

„Leülök a jelenet végén, veszem le a szemüveget meg a sapkát... és (...) csak akkor veszem észre, hogy nincs rajtam a munkás-satyek. Odakinn közlik velem a névnapi változtatás tényét (többen megerősítik). Ezt sem vettem észre (...)!" (Ármin)

„Hát én elfáradtam (efórattam, ahogy Beretva István mondaná), és ennek talán még sosem örültem ennyire." (András Zoltán)

„Volt egy kedves hölgy, amelynek egy kicsit féltettem az egészségét, mivel bizonyos pillanatokban úgy kacagott, hogy alig kapott levegőt, és hallottam a hörgő, kapkodó légvételét, és biztos vagyok benne - ha rálátnék a publikumra -, hogy könnyesre nevette magát a színpadon kialakult kvaterkázástól." (Dr. Ivánovics Iván)

„Eddig senki nem szólt be azért, mert rágyújtok a színpadon, és nem is kiáltották utánam emiatt, hogy <<fú, de büdös vagy!>>." (Jancsi)

„Első jelenetemben - dobozzal a fejemen - félve rá-rápillantok a közönségre, s keresem anyut és aput. Megvannak!" (Gabi, a férj)

„Ki akart jönni néhány pimasz könny és egy gonosz gombóc is költözött a torkomba." (Lili)

„Most értük el azt, hogy az Ismeretlen az Ismerttel találkozott. Úgy érzem, mindannyiunk számára kitisztult a kép, és elértük, hogy tudjuk: mi is ez az Ismeretlen Föld." (Medius)

„Félórával a kezdés előtt kezdtem, elvegyülve az érkezők közt, félkarún. Az ismeretlenek elkerültek, a beavatottak cinkosan kacsingattak. Mint eddig bármikor." (Amoj)

„Megvolt Zoltánnal az eddigi legnagyobb verekedés, csak úgy röpködtünk a színpadon. Akciófilmesen." (Zóra)

„Te sem vagy más! Ugyanolyan vagy te is!" (Andrea)

„Olyan voltam, mint egy idióta, és biztos is vagyok benne, hogy a kedves nézők csodálkoztak is, hogy mit is keresek a színpadon." (Stockmann Tamás)

„Én tudtam, hogy a portás volt, és <<ártalmanokat>> mészároltak le." (Faragó Judit)

„Bementem éppen főző feleségként edény és pudingtalanul ." (Jakab)

„Jó volt, mert olyan nehézség elé állított, ami könnyebbség kellett volna, hogy legyen." (Ida)

„Anikó! Kakukkanyám! Jól beleraktál engem ebbe a fészekbe!" (András)

„Az előadás végén lelepleznek, és ez zavar." (Sára)

„Hát imígyen, szépen élünk. És nem kell a költővel (no, kivel?) kérdeznünk: <<Pótolnak-e életet élet-morzsák...?>> Mázlisták vagyunk." (Stockmann Péter)

„Ez az előadás nagyon jót tett egy barátságnak is. Örülök, hogy megismerhettelek, Ikrem!" (Vivi)

„Egész jó dolog vámpírnak lenni." (Edward)