2013. március 23-án indul útjára „Hun vagyunk?" c. előadásunk. Finis előtti összegzés következik.

Talán tavaly májusban fogalmazódott meg bennem először a „Hun vagyunk?" ötlete. Akkor már tudtuk, hogy létszámnövekedés és egyéb okokból ősztől két csoportban fogjuk folytatni a munkát. Attila csoportja a romákkal szándékozott foglalkozni („Romantika" c. előadás lett belőle), akkor mi meg magyarozunk. Először valami szép és komoly dologra gondoltam, de annyira viccesnek találtam, ami ma Magyarországon eredetünk története körül kering, hogy döntöttem. Hun vagyunk? Tök jó cím. És vicces lesz. Vidám. Pozitív kicsengéssel. Szirupos, mi? Mégis azt gondolom, hogy kell ez nekünk. Nevetni mindenki szeret, az meg külön jó, ha a saját ostobaságunkon tudunk.

Hát így kezdtünk neki a munkának szeptemberben. Sokat beszélgettünk, utánanéztünk. Mondjuk, engem mindig is érdekelt a téma, de azt szerettem volna, ha csoport is teljesen képben van abban a katyvaszban, ami pro- és kontra olvasható, tudható magyarságunk történetéről. Még riportfilmet is készítettek a srácok az utca emberét kérdezgetve, hogy megtudjuk, mit gondol ma a magyar magyarságáról. Hát mit mondjak, érdekes lett az eredmény! Kár, hogy nem lehet megmutatni (az interjúalanyoknak azt ígértük, sehol nem jelenik meg), pedig igen tanulságos. Úgy tűnik, talán a Gödörnél iszogató két angol srác tudott a legtöbbet a magyarokról. Általában azt a pár mondatot hallottuk vissza a törikönyvből, és néhány elszállt okfejtést. Hm. Szóval elkezdtünk kutatni, olvasgatni. Témákra osztottuk az anyagot és mindenki az ő témájából kiselőadást tartott. Sokat röhögtünk, csodálkoztunk, vitatkoztunk. Aztán imprózni kezdünk a témára. Közben bennem egyre jobban körvonalazódott, milyen darabot is szeretnék. Tök jó megrendelni egy darabot! Decemberre elkészült a szövegkönyv, Attila (Cziczó) és Máté (Miklós) írta. Jó lett. Sok verses rész, sok humor. A magyarság történetének verziói rejtve vannak benne. Több rétegű mondanivaló, vicces társadalom(és színház)kritika, pozitív véggel. Izgi, mi?

Most próbálunk. Egész jól halad. Ma éppen Zsuzsanna varázslatos jeleneteihez válogatok kelléket. Ami már most elmondható, hogy a csoportunk csapat lett. Összetartó, egymást segítő, lelkes kis társaság, tele energiával, ötletekkel, nevetéssel, lelkesedéssel. Jó velük. Remélem, ez a lendület meglátszik majd az előadásban is!