Nélkülem is készülhetnek jó előadások????
Nélkülem is készülhetnek jó előadások????? Hmmm. Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?
---- Bocs, de most megyek és beveszem a gyógyszerem...
Oké, jobban vagyok. Ne aggódjatok, feldolgozom, megoldom! Átgondoltam a kérdést és kezdem felismerni a valóságot. Bár a gyógyszer hatása alatt nemigen lehetek önmagam,de bízom benne, hogy realista énem nem sérült komolyan.
Mert mint minden kezdő színjátszó, én is hittem, hogy majd én, igen én, tornádóként söprök végig a színpadon és magam mögé taszítok mindenkit, aki eddig előttem volt! Csillogó szemeket láttam! A túlcsordult eufórikus áradatban állva, hajbókolok a térdigérő sikerben! Megváltoztatok minden eddigi elképzelést színjátszásról! A vastapstól halláskárosultként könyörgő tekintettel nézek a közönségre: kééérem, hagyják már abba, kéééremmm!!!
Azt, hogy ez eddig nem így volt, annak tudtam be, hogy nem műértő a publikum. Aztán megnéztem a Gyenge vagyok-ot. Elsőre csak annyit gondoltam, igen, így kell ezt csinálni. Őrjöngeni, üvölteni, könyörögni, szerelmesnek lenni, aggódni, félteni, gyűlölni és sírni. Hmm. Fog ez menni. Talán még jobban is.
A nép ellensége több szereplős, több figyelmet igénylő. Minden egyes karaktere erős, kifejező, odaillő. Kezdetben még nem sikerült érzékelnem, hogy miért is jó ez a darab, s főleg, hogy nélkülem. Sokadszorra már felismertem, hogy kell hozzá kurázsi, múlt, szenvedély és adni akarás. Ezekből én semmit sem tudhattam magaménak, csak a vágyat, ami nem volt köztük.
Gabriella tizennégyszer. Megrogyott a váram. Mai napig sem értem, miért akarom újra és újra látni. Tamás miatt? Vagy Béla? Esetleg Zsófi? Mindhármójuk miatt! Bennük megláttam mindazt, ami belőlem még hiányzik. De tudjátok mit? Kapjátok be!!! Nem adom fel!!!! Megkeresem magamban a kurázsit, a múltat, a szenvedélyt, az adni akarást. Mert hiszem, hogy ott lesz valahol, a fiók alján. Aztán leszek tornádó, halláskárosult és nem
könyörgök majd, hogy...
Ugye, most bambulsz Tamás, hogy miért nem arról írtam, amit kértél? Nélküled is vannak jó előadások, de nem miattam.
Még nem!