2013. március 26. este 7 óra - Romantika (Fészek Színház / Jemol)

A minap a Váci utcában jártam, téliszalámit akartam venni, mert azt hallottam, jobb befektetés, mint az arany. Az utca egyik oldalán Bayer Zsolt egy hatalmas pemzlivel kezében mázolt fehérre éppen egy cigányembert, vele szemben Gulyás Marci és néhány aktivista rázta felemelt kezeit. Zavarba jöttem. Amúgy is nálam volt az Arvisura két kötete, húzta a karomat, ezért betértem a K:antinba. Kértem egy epres teát, és éppen azt kutattam a második kötet ezerkétszáz-huszonhatodik oldalán, mi is lehet az én igazmagyar keresztnevem, amikor meghallottam, hogy a K:antin bunkerében (ezeregyszáztizenhárom méter mélyen a pult alatt) feszedezik a Kétszázcsalád négy feje, hogy átvegyék Magyarvilág irányítását. Leszálltam a mélybe! (Innentől a hitelesség legmagasztosabb megfelelésével írom le az eseményeket.)

a kvartett (nem tudják, hogy kihallgattuk őket, ne szóljatok nekik!)

Tényleg négyen voltak. A bozontos Schilling Árpád (SÁ), a bölcsszakállú Mohácsi János (MJ), a szertehajú Zsótér Sándor (ZS), és a mackófelsős Kovalik Balázs (KB). Bebújtam az Arvisuráim alá, s onnan hallgattam őket.
Csendben iszogattak, hosszú percek teltek el némán. Nehéz volt fejemen a két kötet, nyomta vállam a magyarság eredete. Végre Kovalik Balázs törte meg a csendet.

KB / Mi lesz, Süsü?
SÁ / (telefonál)
ZS / Felmegyek, megkeresem a Dankót.
KB / Ne rohangálj! Döntenünk kell!
SÁ / Hol tartottunk?
MJ / Haladjunk, izé... Annyit kérek tőled, Süsü, hogy a nebasszunkmárszekérent elmondhassam. Kétszer.
SÁ / Persze... Kellene egy személyi asszisztenst találnom, mert szétesek darabjaimra.
KB / Jó ez az epres tea.
ZS / Miért pont a Dankó?
MJ / Nem kell nyerni mindig... izé.
SÁ / Az van, hogy hangosnak kell lennünk!
MJ / Izé... Isti hívott a Jurányiból: hang sincs.
KB / Kell néhány idézhető mondás.
MJ / Mondás izé... mondásnak farkasa.
ZS / Ez milyen tea?
KB / (olvas) Fészkes. Hm. Azt hittem, epres.
MJ / Ugrai nyolcast adott a Liliomfira.
SÁ / Itt tartunk. Már a mieink is.
MJ / Cigányvilág ez, bárókáim.
ZS / A magyarok meg nem értik a romát. Akarják, de nem tudják. Meg kell harcolni a romáért! Be kell törni! Aztán kérdés, hogy az ilyenek, mint te is, azok győzik-e?
SÁ / Én?
ZS / Mit te?
SÁ / Mit nem értek?
ZS / Nem tudom. Mit mondtam?
MJ / Cigányoztam?
KB / Itt lehet. Gábor kimagyarázza.
SÁ / Jól vagy?
ZS / Csak eljátszom. Mert most nem vagyok ám én! Ez csak az öreg Gizanyanya lehet! Visszajött a Mennyországból, ide, belém. A testembe! Érzem is a mandula szagát. Te nem?
MJ / Ki az a Gizanyanya?
ZS / Nem ismerem.
KB / Honnan van ez a tea?
SÁ / Marci hozta.
MJ / Feszes?
SÁ / Krétás.
ZS / Kár, hogy nem vagy rom, Antika!
MJ / Milyen rom?
ZS / Antika.
KB / (énekel)
SÁ / Ne igyatok a teából!
MJ / Ebből ne.
SÁ / Menjünk a Fészek Színházba!
MJ / Miért?
SÁ / Nem tudom. Valamiért ezt kellett mondanom.
ZS / 98.6, Dankó Rádió.
KB / mr6.
SÁ / Menjünk a Fészekbe!
KB / Klub?
SÁ / Nem. Színház.
ZS / Én már voltam.
SÁ / Én is.
MJ / Jó?
SÁ / Amatőr.
ZS / De a szöveget megtanulják.
MJ / Nem rossz.
KB / Én nem megyek.
ZS / Cigány vagyok. Olyan, amilyennek elképzeltek. Majdnem.
MJ / Dehogy vagy cigány!
ZS / Nem vagyok az.
SÁ / Ki a cigány?
ZS / Szeretem Lovasit és Ákost, a Fradit és az MTK-t, szeretem Budát és Pestet, szeretem Demszkyt és Tarlóst, szeretem Alföldit és szeretem Vidnyánszkyt...
SÁ / (felsikít)
MJ / Izé... Héhóhe!
KB / Mi van velünk?
SÁ / Mágia.
MJ / Papnő kéne?
SÁ / De jó, hogy mondod! Sisso! (elrohan)
KB / Nem beszéltünk meg semmit.
ZS / Hazamegyek lepihenni.
MJ / Én megiszom a maradékot. Nekem tetszik az izé... hatása.
KB / Azt nem csodálom. (kimegy)
MJ / (néz maga elé)
KB / (a liftből) Jössz?
MJ / (iszik) Unortodox, mi? (nevetve énekel) A csókom sós lesz, és hidd el, jó lesz, mert néha kell a romantika. (feláll) Azt hiszem, csinálok egy izét... Padlást. (kimegy)

Ez történt a K:antin pultja alatt ezerötszáztizenhárom méter mélyen. Vagy nem történt. Azért megijedtem! (Mert az epres teából én is ittam.)

Ui. Bábony a nevem amúgy. Az igazmagyar.