Huntalanul?

2013. március 28. este 7 óra - Hun vagyunk? (Fészek Színház / Jemol)

Prof. Megyery Onánd urat kérdeztük legújabb bemutatónk kapcsán. A professzor alaposan és tényekre alapozva értékelte és minősítette előadásunkat. A Hun vagyunk? alapos kivesézése olvasható  mai bejegyzésünkben.

megyeryo.jpg

a professzor

Kezdem azzal, hogy a Fészek Színház ifjú alkotói egyrészről meg merték lépni azt, amit a magyarok többsége nem: elhitték és kimondták, hogy ezt a mátrixot a szíriusziak hozták létre. Igen, végre magyar színpadon is elhangozhatik, hogy Ataisz szigetén talált otthonra az a szíriuszi űrhajó, mely aztán segédkezett az ember létrehozásában. Tehát ez a történet jóval meghaladja az ember megjelenését a bolygón. Tulajdonképp ebben az értelemben nem is az ember az első értelmes lény, mely birtokba vette ezt a bolygót, hanem a magyarok. Ha így nézzük ezt a kérdést, akkor a dinoszauruszok voltak a sorban a második értelmes lények a Földön. Az írópáros nagyszerű érzékkel nyúlt ehhez az alapvetéshez: Zsolti, az anarchista fiú valójában maga a dinoszaurusz. Próbálja uralni szaporodó helyét, de tudja ő is, hogy nem az első ő valójában! Mert az alfalény Péter, a rendező. Legősibb legendáink arról szólnak, hogy a magyarok Nimród Ősapától származnak. Apa, tehát hímnemű, a férfias jellegre utal. Enéh Ősanyánk, a női jelleg pedig maga a Csodaszarvas, a Nagy Kutya csillagképre utal.

Kettejük gyermekei a hunok és a magok. Ma magyarok. A Tejutat mondáink a Hadak Útja néven jelölik. Ez nem is utalhat másra, mint arra, hogy őseink egy galaktikus háború során kerültek ide. A Hun vagyunk? című színjátékban megjelennek az archetípusok. Péter és Zsuzsanna kettőse valójában az Ősapa és Ősanya párosa. A harcosok. Mert hogy is van ez? A Teremtő elhatározta, hogy teremt egy létezést. Ez először egyetlen gondolat volt. A gondolat aztán tervvé, majd elképzeléssé fejlődött. Végül a terv a megvalósulás útjára lépett. Az első nem sikerült, mert túl tökéletes lett. A darabban „ez" Melani, a tökéletességében is tökéletlen alaplény. Érdekes, ugye? Ám van egy hatalmas, mi több, fatális hiba a színpadra vitt történetben. Ugyanis ha az egészet a nemzetek szintjén nézzük, akkor a férfi oldal nem lehet más, mint a magyarok, a női oldal pedig csakis a zsidókkal azonosítható. Ez a két nép megegyezik a renitens ikerpár két oldalával. Tehát Zsuzsanna nem székely, hanem zsidó kell, hogy legyen! De nézzük a többi szereplőt! Krisztián, aki vágyik az emberteremtő szerepére, valójában az álszentek sorából lép elő. Mit tesz? Pusztít. Ellentmond. És Fanny? A materializálódott emberkép vetülete. Hazug létezést képvisel, elvetendőt! Kátya, az emberállati gondolkodó ösztönlény mellékterméke a tulajdonképpeni teremtésnek. Ahogyan Saci is, aki a jóból lemorzsolódó maradványlényként jelenik meg mitológiánkban. És végezetül meg kell említenem Szucsu bácsi szerepeltetésének fontosságát is. Mert ki is ő? Említettem már, hogy a kezdetet Nimród jelenti. Nimród pedig maga az Orion. Az Orion, kedves barátaim! A létezés létezhetőségének mirigye. Igen, Szucsu bácsi valójában az élet rügye!

Minden elismerésem mellett azért néhány ötlettel állnék elő, ami esetleg javíthatná, sőt, érdekesebbé tehetné az előadást. Az alkotók nem mertek erővel nyúlni a nyelvi jelekhez. Miért nem? Ősnyelv a miénk, egy ősnép anyanyelve, mely a világ valaha beszélt összes nyelvének gyökere. Íme egy példa, ami színpadon megjelenítve még üdítően is hathat! Az ataiszi nép, akik nem emberek, hanem magyarok voltak, precíz, szabályok által irányított fejlődési életet éltek. Hol volt akkor a csekélyke nyolcvan-kilencven évnyi élet! Öt-hatszáz évet éltek a mi magyarőseink! Száz éves korban léptek ki a fiúságból. Ilyenkor az „ifjak" bolyba rendeződtek, s kilenc éven át táncolták át magukat a férfiságba. Fiúk - bolyban, fiú=boly, angolul hogy is mondják vajh? Boy! S ez csak egy példa. Ha igénylik az alkotók, több hasonló szellemes ötlettel segíthetem őket az előadás fényesítésében. De még egyszer kijelentem: bravúros megvalósítása ez ősnépünk eredetének, még ha hibáival kissé félrevezethető is lehet. De jó úton halad egy fiatal csapat, hisznek magyarságukban, hisznek abban, hogy belőlünk ered minden. Ezért csak ajánlani tudom az előadást minden igazmagyarnak.