Hálát adok az égnek, hogy két éve már túl vagyok ezen az egész felvételi macerán. Nem irigylem azokat az érettségi előtt álló diákokat, akiknek ilyen hangulatban telik ez az évük. Ami amúgy is stresszes időszaknak számít.

Tyroler Cintia

Bevallom, nagyon távolról figyeltem az eseményeket, hiszen elkerülni nem is tudná az ember. Azt le kell szögeznem, mindenképpen támogatandónak tartom, hogy ha felszólalnak az emberek valamiért kulturált keretek között (hangsúly a kulturáltan). Mert végül is szólásszabadság van vagy mi. Nem vagyok az a típus, aki beállna bárhová és tüntetne, mert sajnos vagy nem sajnos, azt a tábort erősítem, aki úgy hiszi, hogy „úgyse tudom befolyásolni". Tudom, persze, épp az ilyen gondolkodás a baj, mert ha mindenki így áll hozzá, tényleg nem fog történni semmi. Aham. Hát jó, de azért köszönöm szépen, kimaradok. Lehet, ha nem lennék ilyen szerencsés, amilyen eddigi életem során, akkor én is ott álltam volna az első sorokban.

Persze engem is egyre jobban aggaszt az a bizonyos baljós jövőkép. Hova, hogyan tovább? Tanuljak még, vagy munkát vállaljak, vagy mindezt egyszerre? Közben itt a színház. Hogy férjen bele az időbe? Legszívesebben mindent félre dobnék és csak a színházzal foglalkoznék. Hát, ha jobban belegondolok, lassan ott tartok. Mert őszintén, kinek van kedve úgy bemenni az egyetemre, főiskolára, hogy előző nap ép azt sugallják nekünk hallgatóknak, hogy nincs rátok szükség, mert sok a diplomás? Andragógusoknak (nekem mint leendőnek) az is meglett mondva, hogy nincs értelme ilyen szakembereket képezni. 'Há' me' ott vannak a pedagógusok.' Kíváncsi lennék arra, hogy aki ilyen okosságot ki mer jelenteni, vajon tisztában van a két foglalkozás különbségével? Á, nem is kell megválaszolni, tudom én: NEM! Értem én, hogy új ez a terület (itt Magyarországon) és minden ami nem megszokott, az idegen és félelmetes, de ne mááár....

Szóval igazából a bejutott egyetemistáknak, főiskolásoknak sincs olyan rózsás helyzetük, mint a mostani érettségizőknek. Szomorú! Nem baj, valahogy túléljük, mert nincs olyan, hogy ne!