2013.április 27. - Romantika

Újabb előadás újításokkal... Minden előadás más és más (sajnos?), de ha a rendező azzal fogad bennünket, hogy valamit megint átalakítana, akkor ez nem is annyira meglepő. Mindig félek az újításoktól, mert nem szoktuk túlpróbálni (finoman szólva), és aggódom, hogy nem olyan lesz, mint amilyennek lennie kéne.

Jelen esetben Obstersavsky Petra jelenetéről van szó, ahol az instrukció annyi volt, hogy hülyén kell majd röhögni. Félóránként zaklattam Attilát, hogy végre próbáljuk is ki, de csak az előadás alatti zenebona alatt jutottunk el odáig, hogy megnézzük. A néhány perces jelenetből néhány másodpercet néztünk meg, így annak ellenére, hogy különösebben nem szoktam idegeskedni előadás előtt, most nem voltam túl nyugodt. De telt az idő, így a jelenet is elérkezett. Igyekeztem megoldani a feladatot (kissé talán göcsösen is), de túlestem rajta. Valahogy.... Mert így utólag visszagondolva már fogalmam sincs, mit csináltam, így a következő előadás előtt is várható a nyugtalanság.

De térjünk el a témától. A nap legnagyobb bakiját muszáj megemlítenem, annak ellenére, hogy Nanni szájából minden bizonnyal érdekesebben hangzana. A jelenetben, amikor Szátyárböske igyekszik megölni Indiánt, a zene nem sikeredett tökéletesen... Igen, itt is finoman fogalmaztam: a szám elejét kétszer játszotta le a drága technikusunk (akit a lehetséges szidalmazások miatt nem nevezünk nevén), ami egy elég nagy üresjáratot eredményezett az előadásban. Ezek azok a pillanatok, amikor a színpad mögött álló színészek(?) áldják az eget, hogy ez nem velük történt meg...