Pénteken kinyitjuk a Fészek Színház kapuit, s vasárnap estig be sem zárjuk! - micsoda reklámmondat, ugye?

Pedig nagy szó ám valamennyi, hiszen az, hogy kinyissuk a kapuinkat, s vendégül lássunk kb. 100 embert - játszót, nézőt, társulatot, vendéget -, rengeteg munkába, s valamennyicske pénzbe is kerül nekünk, s nektek is: az egész hétvége összes programja 1800 forint! De miért csinálnak emberek mindenkitől független színházat, ha nem ezért? Hm?

Őszintén bevallom, hogy igazából egy (kis)fesztivált szerettünk volna megszervezni - a jóöreg Bugyifeszt elmaradása okán, felújítva a hajdani diákfesztiválunkat -, de nem nagyon tudtunk "olcsó" feltételeket biztosítani a csoportoknak, ezért nem jelentkeztek. (Érdeklődni, azt bezzeg mindenki, de amikor megtudták, hogy mi a helyzet - no money -, inkább visszakoztak. A gödöllői Club Színház bezzeg jön, jófejek, eléggé megszerettük egymást néhány éve!) Ezért jött az ötlet, hogy - a tavaszi hagyományos spec. színházi éjszakánk után egy őszi alkalmat is biztosítsunk a találkozásra - nyílt hétvégét tartunk, bemutatjuk repertoárunk nagyrészét, s mindenféle kísérő programokkal színesítjük ezt a hosszúhétvégét.

Lesz egy drámai slam poetry, ahol a gyorsbeszédű fiatalok a drámákból merítve nyomják a sódert, lesz egy koncert, a Miújság? zenekarral, akiket szintén a színházon, pontosabban a fesztiválokon ismertünk meg. levetítjük régi kedves közönség sikerünket, az Iskolapéldát, s úgy általában együtt leszünk, eszünk-iszunk-beszélgetünk, meg ilyenek.

S közben arról is szól ez a hét, hogy lassan felújítjuk tavalyról megmaradt előadásainkat, ami azért jó, mert újra felélednek a régi kedves emlékek, megszólalnak a nyárra elnémult karakterek, újra berakjuk a díszleteket, beállítjuk a fényt stb. (Gabriella újra nekimegy a két pasinak: na, ez a legnagyobb örömhír számomra!)

Jöttök? Mi készülünk!

Ide gyere!