Harangozó Nanni / 'Az utolsó magyar' próbanapló
Olyan nehéz a mindennapok sodrásában, a szürkeséggel és kötelezettségekkel teletömött órákban időt szakítani arra, amit igazán szeretünk. Energia, akarat és vágy. Talán ez kell hozzá. Ha ratingelnem kéne, hogy mik a legfontosabb dolgok az életben: az alkotás, és az ez utáni vágy, igencsak előkelő helyen végeznének. A színház(csinálás) nyújtja ezt számomra, mivel festeni se tudok, és a kézügyességem is a nullával egyenlő. Ebben találtam valami olyat, ami segít. Aktív kikapcsolódás, önismeret és szórakozás/tatás.
jelmezpróba
Na, most, hogy így elhelyeztük ezt az életemben MEGINT, nyúljunk a spektrum egy szegmenséhez. Nevezetesen az aktualitás(ok)hoz a Fészeken belül. It's called: Az utolsó magyar. Fenomenális. Zseniális... Ánizs? Nyelvezete: roppant szórakoztató! Attila jó író, sőt. Ezzel korhűvé tette. Hitelessé. Minden apró részlet kidolgozva lészen. Mivel a párt, s a Zúnijó...akarom mondani, a darab, YO!
Újra együtt a nagy csapat! Igen, a crew összeállt, hogy valami grandiózust építsen fel nektek. Bár egyelőre a saját szórakoztatásunkra. Imádok velük dolgozni. Segítjük egymást, és én érzem, hogy mind akarjuk, ugye? Akarjuk a legjobbat! Csapatként. Ilyenkor mindig van egy furcsa bizsergés a mellkasomban. Akarom a közös táncot is próbálni, pedig nem tudok táncolni, mert ugye táncolunk is benne... apropó, szeretitek az AC/DC-t? Mi igen. Éneklünk is nektek! Húha... Most igazán mindent beleadunk nektek, de ha az előadás nem is tetszene - amit kétlek -, akkor a szexi lányok ruciban, vagy lányok szexi ruciban, biztos tetszeni fog (nem germanizmus, most tanultam!), és lányok: vannak itt szerelmes poéta, jövőfiú... szóval nem érdemes kihagyni, egy ilyen irtó szexi előadást. Azt persze már nem sulykolnám többet, mivel akik olvastok, talán ismeritek a Cziczó darabokat...
A mélység, és tartalom, most se vész el...ott van benne, eldugva.(?)