"Sehrezádé írni is szeszélyesen szokott" - Színészélmények

2013. november 11. - 1001

Nem tudom, mi a karma muszlim megfelelője, de valami muszlimkarmás dolog lehet az egész, ami Sehrezádhoz vitt, és amihez aztán Sehrezád vitt közel. Főleg amin lehet gondolkodni miatta. Meg amit belevinnék, de nem merek, ami vagyok közben, meg ami nem, de kéne; ilyenek.

IMG_7721_resize.jpg

Persze annak kellene inkább benne lennie, amit beszéltünk róla, nem is keveset. De az persze random, megtalálom-e. És még ezen kívül is annyi minden van, csak akkor is, ha a gyökeréhez nyúlnék! Tizenöt éves lánynak kéne lennem, aki 1001 éjszaka alatt felnőtté válik, házasság, gyerek, főfoglalkozásként mesemondás. Pont a mesélés részét pedig annyira nem is szeretem, mesét nem mondani szeretek, hanem játszani és játszatni. Ha már. És baromira kell figyelni, hogy a mesélés közben meglegyen a saját mesém is. Lehetőleg minden előadáson.

Hogy másfelől fogjam meg a témakört: az 1001-ben az a jó, hogy kiszámíthatatlannak gondolom, és a szeszélyesség pedig eléggé jó dolog.. És ha elhiszem, hogy ebben az előadásban bármikor bármi mágikus lehet, akkor tudok közben figyelni Sehrezádra, mit is akar mondani. Azt például beleordibálná mindenkinek a pofájába, hogy így vele nem lehet bánni. Meggyalázni aztán elkussoltatni, vagy akármit, amit a kalifák gondolnak, aki végül mégiscsak pórul jár, az első éjszakán már csőbe is van húzva. Ilyen nő ez a Sehrezád, agyafúrt és veszélyes, mint egy lidérc.

A veszélyessége persze már kérdés. Sértően beült kifejezés a nyelvben (gondolom nem csak a magyarban), hogy „veszélyes nő". A veszélyes meg veszedelmes, kártevő, pusztító stb.., pedig őszinte. Eléri amit akar. És akar is ezt-azt. Akaratos, makacs, okos varázsló. Igazából veszélytelen dolgok ezek - és meg kell állni a klaviatúrán, hogy ne írjak az iszlám nők középkori helyzetéről, és bántalmazásokról itthon és most, hogy miben áll a mesélés veszélyessége. Ha már. Mert ilyen nő ez az évaféle-Sehrezád, agyalós és beszélni akarós, visszakérdezős meg gúnyos. Játékos is persze. És Attila mindig azt mondja, ettől szerethető, ne gondolkodjam túl. Szerintem nem tudja, az mennyire nehéz.