Róza cuki. Nem csak egyszerűen cuki, hanem bögyösen cuki*.

Azért ennél jóval többet foglalkoztam vele, hogy csak a cukiságát emeljem ki, de mégis ha egy szóban kellene összefoglalnom Róza személyiségét (legyen kettő, mert nem bírom ki, hogy csak egy legyen!): cuki és ösztönlény.

* Egyik nap találkoztam Cselle Gabi anyukájával, aki így jellemezte.

Imádnivaló egy karakter. És tudja, mi történt velem, kedves olvasó? Találkoztam egy Róza típusú emberrel. Kedves olvasó, ha nem tudja még, milyen egy Róza típusú ember, felszólítom, jöjjön el megnézni! Mert látni kell! Nem engem, ahogy játszom, hanem, hogy van még jószívű, szellemes, aranyos, édespofa, cukimuki..., aki tisztában van a maga képességeivel, és aki úgy gondolkodik, hogy „hát én ehhez nem értek, de te, jövőben járó idegen, biztos, akkor tőled kérek segítséget!". Róza ilyen, nem fél segítséget kérni, nem fél vállalni önmagát.

Hol történt ez a nagy találkozás a karakterem és köztem? Közösen várakoztunk a vizsga előtt, és szóba elegyedtünk (mert, mint tudjuk, az ember vizsgaidőszakban hirtelen ezer éve ismeri a másikat). Egyszer csak azon veszem észre magam, hogy mosolygok, mint egy tejbetök, és végigfut az agyamon: „Róza, óóó Guns 'n' Róza." Itt áll előttem, aki körvonalazódott bennem a próbafolyamat végén, akit estéről estére alakítok.

Baromi jó érzés!