Megújult blogrendszerünkben, aminek működési elvét a hetente váltogatjuk a főszerkesztőket című jelmondat határozza meg, már eltölthettetek itt több hetet a Fészek Színház társadalmi hasznossága témakörében, volt visszaemlékezős hét, meg olyan is, amikor az éppen aktuális felújító félben lévő előadásainkról árasztottunk el titeket információkkal, sőt olyan is, amikor az új tagokkal ismerkedhettetek. Mivel alapvetően rendezőként működök a színházban számomra az egyik legnagyobb kihívás a többiek inspirálása, kreativitásra és gondolkodásra késztetése. A héten erre teszek kísérletet egy nem éppen könnyű feladaton keresztül.

Fotó: Gimesi Andras Gime

Egy próbafolyamatnál sokszor nem is feltétlenül a téma vagy az anyag kiválasztása és a koncepció felépítése jelent kihívást – persze az is, maga a próba meg aztán pláne –, hanem sokkal inkább az, hogy amit kitaláltam mennyire fogja érdekelni a társulat tagjait, a szereplőket. Illetve, hogy hogyan, milyen kérdések, feladatok és felvetések által tudom elérni, hogy érdekelje őket. Hogy senkinek esze ágába ne jusson pusztán végrehajtani azt, amit csinálunk, hanem gondolkodjon rajta, foglalkozzon vele és tegye bele a saját elképzeléseit, a saját világát.

Sokszor arra a kérdésre se tudok egyértelmű választ adni, hogy a többieket mi érdekli a Fészek Színházban. Mármint tudok, a mögöttest tudom, de azt nem, hogy mit látnának szívesen színpadon, mire kíváncsiak, milyen előadásban lenne kedvük szerepelni. Konkrétan: vannak-e vágyaik a színházzal kapcsolatban, elképzeléseik róla. Egy hivatásos színésznél ez nem nagy kérdés – általában a színésztől csak annyi van elvárva, hogy megcsinálja, tegyenek elé bármit. Nálunk viszont fontos az érdeklődés, hiszen kedvtelésből, örömből csinálunk színházat.

A feladat az volt, hogy adott embereknek arról kellett írniuk, hogy más művészeti ágak alkotásait, hogyan képzelnék el színpadon – a témaköröket én osztottam ki, igyekeztem a lehető leginkább testhezállót adni mindenkinek. Egy példa az érthetőség kedvéért: ha valakinek a filmet adtam, mint témakör, annak először kell keresnie egy filmet, amit szívesen látna színházban, vagy csak érdekeli, szereti, majd ki kell bontania, hogy hogyan jelenítené meg színpadon – milyen formában, mit tartana fontosnak a történetből, miket használna fel hozzá, milyen színházi ötletei vannak stb. A cél természetesen nem végletesen következetes, kiforrott és alapos rendezői koncepciók ismertetése (bár a feladat leírásában az is szerepel, hogy oszthatnak szerepet, hogy kikkel játszatnák el az adott előadást – válogathatnak a társulat tagjaiból is, de akár ismert színészek is játszhatják az elképzelt előadást), hanem ötletelés, a kreativitás beindítása. Az egyik fő cél, hogy eljussunk oda: bármi lehet színház, ha megtaláljuk hozzá a kulcsot – közben persze azt is vizsgálni kell, hogy mi a kulcs, mitől válik valami színházzá.

Arra vagyok kíváncsi, hogy mit és hogyan tartanak érdekesnek a társulat tagjai, hogy mi fogja meg őket, ezen túl pedig arra is, hogy hogyan válik mindez színházzá a számukra – teszem azt egy zenei irányzat, vagy egy ismert énekes. Közben persze az is izgalmas, hogy az egyes emberek mindezt hogyan képzelik el, mit fantáziálnak, mit álmodnak meg. Illetve mit mernek megálmodni. Most nincs határ, nincs olyan kikötés, hogy meg is kell tudni valósítani – mondjuk a Fészek keretein belül –, bármit szabad álmodni.

Nem tudom milyen írások, ötletek fognak születni a héten (témakörök: film, zene, irodalom, festmény, fotó). Veletek együtt fogom megtudni. Szerintem ez a kreatív játék ismerkedésnek se rossz. Ha olvastok sokat tudhattok meg rólunk, az elképzeléseinkről, hogy mi mozgat minket. Izgalmas lesz – előfordulhat az is, hogy valamelyikünknek megtetszik egy ötlet és tényleg bemutatjuk.