Még egy Attila. Nana! (Na ne?) Lassan két éve már, hogy emilben keresett meg: jönne hozzánk játszani. Nem áltattam, megírtam őszintén, hogy talán érdemesebb lenne máshol keresgélnie, hiszen amazok „inkább hasonlítanak egy színházra, mint mi”. Mégis minket választott. 2010. szeptember 6-án láttuk meg először kopasz fejét. (Aznap búcsúztunk el Annától amúgy. Megmaradt az a dátum.)

Tóth Á. Valter (Iskolapélda)
 

Nyulassy Attila. Szép neve van. (A Nyulassy is, haha.) És szép ember is. Tudom, mert néztem a lányokat az első találkozásukkor. De legfőképp: érdekes ember. Férfi. Fiú. (Nehéz beazonosítani.)

Nálunk - a Fészek Színházban - általában érzelmi motivációk irányítanak minket. Attila mégis inkább egy racionális döntés eredményeként maradt velünk. Bár, nehéz ilyen egyértelműen szétválasztani a kettőt. Elmesélem inkább…

Pont az Iskolapéldára készülődtünk, s hiányzott még néhány férfi színész, amikor megjelent. Egyből megkapta a filozófia tanár szerepét. Valter lett. (Meg egy rakás másik vicces karakter is megtalálta.) És lelkiismeretesen, pontosan készült a szerep(ek)re. Hm - mondtam magamban. Lelkes volt a maga visszafogott módján. És premiereztünk, majd beszélgettünk. Kiderült, hogy minden vágya a rendezés. A józan ész azt mondatta volna velem, hogy nagyszerű. Ehelyett lehetőséget ajánlottam fel neki. Hiszen akkoriban terveztük megkomolyítani a színházat. (Sok volt már a cziczószínházazás - miközben az egésznek a vonzerejét ez adta.)

az Iluska1 [PS: Iluska] rendezőjeként

És megcsinálta az első iluska próbaverziót. Nem lelkesedtek a fiatalok. Idegen volt a módszer, a kommunikáció, s a színpadra tevő maga. Talán túl fiatal volt Attila? Egykorú a többiekkel? Felrémlett fiatalságom. Én is ilyen helyzetben keseregtem anno. De megcsináltam! Ő is.

Aztán a nyári táborban megértette(?) a fészkezés lényegét. Belelkesült. Ősszel megcsinálta az iluska repertoárverzióját. iluska.wb. Nekem nagyon tetszett. Megszerettem. (Attilát.)

És egyre inkább bekapcsolódott a színház életébe: ma már blogot szerkeszt, hírlevelez, ötletel, társulatot építget velünk. És tervez. Egyfolytában tervez!
Mégis azt látom, hogy főleg keres. A helyét, a társait, a saját ízt. Önmagát.

Egyedül van.

Ezért kísérem figyelemmel. Kitüntetett figyelemmel. (Zokon vehető.)
Egyénisége még nincs. De valami mocorog benne. Valami olyan különleges varázs, ami kitartásával, fanatizmusával, intelligenciájával kiegészülve szép jövőt ígér neki.
Erről szól ez az egész.
Nem barátság, nem szakmai és/vagy művészi azonosság tart mellette.
Hanem a támogatás öröme.

Boldogan állok mögötte - akár láthatatlanul. Mert jó tudni, hogy ott voltam egy kiváló alkotó felemelkedésének első pillanatainál.

Sokat hallunk még róla, ezt megígérhetem.
Tőlem is. Nem felejtem el.
(Mert szép a neve is.)

Jancsi (Iluska2 [Iluska vs Gyöngyöspatak])