Minden egyedülálló, sánta, kékszemű, ötvenegy éves, integrálódott félvér indián lop. A többi milliárdnyi emberre ez az állítás nem igaz. A Fészek Színház újra egy társadalmi igazságtalanság(?) nyomába ered, s egy sírós-nevetős abszurd előadással tárja a világ elé összegzését. December 8-án új fészkes premier a Jemolban: Romantika!

a zalamerenyei alkotótáborban

A független színházakat sújtó zárolásokat túlélő - sikertelen pályázataival egyébként is partvonalra került - társulat ismét egy aktuális, „igazmagyar" témát dolgoz fel 'Romantika' című abszurd drámájával. A jórészt amatőr szereplőkkel készülő előadás - melyet megelőzött egy nyári alkotótábor Zalamerenyén - elsődleges célja a harsány felszín mögött tompán megbúvó sztereotípiák megdöntögetése. Ki, tudja, tán lesz annyi bátorság a fiatal csapatban, hogy sikerül nekik egy szegényszínház lehetőségeivel csilivili képekben elmesélni azt, amiről mindenki tud ebben az országban, mégsem tesz ellene semmit!

Az előadás apropója nem egy szűkebb színházszakmai kör megszólítása, nem is politikai-társadalmi kritika színpadi felhangosítása, még csak szociológiai kutatás összegzése sem egy dráma álcájába megbújtatva, hanem sokkal szimplább a cél: a Fészek Színház, mint közösség találkozása a közönséggel. Gondolatok, vélemények ütköztetése, a hétköznapok állandóságában jelenlevő áltudományos paradigmák felülvizsgálata vagy megerősítése, s a színház, mint színtér (ki)használása: érték, munka, szórakoz(tat)ás - ilyenek foglalkoztatják az alkotókat.

Nem kell egyetérteni, de csendben maradni lehet?

A 'Romantika' egy búbánatos cigánymese egy nem túl bonyolult történettel: a muzsikus cigányember megalkuszik az Ördöggel egy csudálatos hegedűre, s eladja neki egyszem lányát. Letelik a tizennyolc év, s a patás jön a jussáért. A muzsikus cigányember s felesége sírnak-rínak, az Ördög meg elviszi a lányt. Vége.

Itt lenne vége! Ha az élet nem kopogtatna be a fikció kapuján, s nem lépnének be a mesébe a hétköznapok. A muzsikus a VIII. kerület egyik bérházának udvarán búslakodik élete párjával, odajár a sarki rendőr, a körzet papja, az Ördög öreganyja, a szomszéd cigányasszony, a maffiózó fia, de még a cigányember anyósa is! (Meg egy indián.) S megérkezik a debreceni jogász növendék, Igaz Antal, aki csúnyán beleszeret az elárusított (három nap híján) 18 esztendős cigánylányba, Kisgizába. Szerelem, cigány-magyar-indián hármasegység, párterápia, misztikum, puskások, eltitkolt hegedű, mobilrendőr, pálinka, körömlakk, élet és halál. Röviden ennyi a kibővített mese. A meseszerű valóság.

A Fészek Színház hisz mindkettőben: mesében és valóságban.

Igazságban és véleménynyilvánításban. Szerelemben és hétköznapokban. Bűnben és bűnhődésben. Mindent végig lehet becsülettel csinálni. Mindent lehet elbukni. (Is.)
És szégyellni.

A 'Romantika' nem vállalkozik sokra. Egy hangos hegedűszó az Orczy út közepén: figyeljetek egymásra emberek, magyarok, cigányok, legyen már véleményetek! (És eszetek.) S ha sikerül akár csak néhány honfitársat is rávenni a sztereotipmentes gondolkozásra, hirtelen a Nyóckerből is Józsefváros lehet!
Mint a mesékben...