Már sokszor leírtuk, hogy (független) színházalapítóként négyéves ciklusokban gondolkozunk Anikóval. Jövőre jön az első négyév lezárása: ballagás, érettségi, bankett, aztán kezdjük a következőt. Egyetemi szint lesz? (Úgy tervezzük.)

Speciális év(ad) lesz a javából!

Egyrészt, ugye, repertoár színházként játsszuk a műsorunkat: A nép ellensége, Gabriella tizennégyszer, Romantika, Hun vagyunk? és Az Ezeregyéjszaka meséi továbbra is hónapról-hónapra várja nézőit, és készül két új bemutatónk is - de ez még a (közel)jövő zenéje. Tehát lesz haviműsorunk, lesznek bérleteink, azaz minden megy tovább, ahogy az egy színháznál megszokott. A jól kialakult rendezvényeinket is megtartjuk - a TeArtRum Fesztiválon standolunk, FészeKarácsonyozunk, a Színházi világnapot is megüljük, majd megint lesz [Spec.] Színházi éjszakánk, és a hetedik Bugyifeszttel zárjuk az évadot.

De!

Mindeközben a társulatépítés legutolsó szakaszába lépve - de a közönség felé is nyitva - négy munkabemutatót készítünk el, melyek a következő évad legfontosabb társulati/színházi munkáink lesznek. Hogy mire készülünk, az most még meglepetés, de a közösség- és társulatformáló céljaink mellett természetesen a publikum maximális és sokszínű kiszolgálása lesz a legfőbb feladatunk.

És lesznek azért újdonságok is. Próbálkoztunk már sok mindennel, főleg a fiatalok bevonásával - vers- és novellapályázatokkal például -, ám az igazi sikert egyik sem érte el. A jövő évadban ezért két nagyon fontos új kezdeményezéssel rukkolunk elő: keressük a kapcsolatot a hozzánk hasonlóan működő színházi formációkkal, s minél szorosabbra próbáljuk fűzni kötődésünket a józsefvárosi és gárdonyi emberekhez. Rajtunk nem múlik...

Aztán ha végigcsináltuk, akkor már letisztult alapokkal vághatunk neki a következő négy évnek. Elsőként csinálunk egy klasszikus évadot: Csehovval, Adyval, s Isten tudja még kivel...

De ez már a távoli jövő. (Megírhatatlan.)