A merenyei Barabás-szög
Bevallom, vártam. A többiek (régebbiek összehasonlító, újak hozsannázó) vallomásaira. Nem jöttek. Pedig fészkesen köztudott, hogy azóta aztán pláne sülve-főve együtt. Működő közösségben.
Elemzést kaptunk. Vezetői (bátrabban: szakmai-nevelői) szemszögből. Tetszett, pedig olykor mást látott, mint én. Illetve nem mást, csak máshogy.
Ami az alábbiakban olvasható lesz, az a zalamerenyei Cziczótábor (2011) sajátságos Barabás szem-szögből. (Ny. Attila tapasztalatai is érdekelnének, jegyzem meg halkan.)
Átalánosságban: öregszem. Így aztán a félnomádságnak vannak fokozatai, amiket nehezen tolerálok (üres!!!). És sértődékeny lettem, és hiú (vagyok).
És csúnya. Mondjuk okos is. Az jó. A falu félig besétálva, kérdésekkel.
Az első rossz mondat fontos. Cz. Attiláé pl. arra vonatkozott, hogy balta nélkül is tudunk tüzet/nyársat csinálni. Lehet. De 2011-es tábort nem nagyon.
Számomra a hét jelképe lett a balta (ismétlődő kellék, férfiúk fafaragói erőpróbája). Kedvenc (visszavonzó) terem pedig a hátsó udvar.
Nem véletlen, hogy a jeleneteim zömét oda készítettem(tük).
Mit vártam a tábortól? Kimozdulást a helyzetemből. Új impulzusokat.
Sokfélét csinálni, megkérdőjelezhetetlen színvonallal, a lehető legtöbb szín-társsal (majdnem sik., sajnos Clau, Bogi, Vera kimaradt*, szegény Gabi bezzeg). Kerek egészeket. Ez nem tudom, miért, de számomra fontos. Az érthetőség (meg a humor, meg piszmogni emberi életek megmutatásán).
Képesség-próbát állni mindenki felé (sik.) A többféleségemre rávilágítani. (?)
Sokan megleptek. Azzal, hogy görcs nélkül is tudnak játszani (lényeges szó!), hogy félre skatulyáztam(tuk) őket, hogy (hoppá) oda-vissza érdeklődünk egymás irányában.
Már tudom, mitől fészek a Fészek.
Volt olyan jelenetem, amely réges-régi Shakespeare-tervem megvalósíthatóságában erősített meg (csak hol?), másokéba jólesően belefeledkezhettem.
Az utolsó rossz mondat is fontos. Főként, ha az enyém. (Táborzárón, mákos gubával: „Kérdezzen, aki akar!”) A többi, mint a Hamletben. Néma csend.
(* vagyis belőlük többet szerettem volna, na)
