Petya pár napja feldobta, hogy kellene promotálni kicsit ezt az egészet, amit itt csinálunk. Mondhatnám, hogy egyből jelentkeztem, de ez nem történhetett meg: Rendező Úr egy mikroszekundummal a megszólalásom előtt hozzátette, hogy "Zsolti, te nem!". De nem adtam fel. Nekem nyilvánosságot kell kapnom! Meggyőztem Petyát. Nem is kellett hozzá sok, csak egy próba, hogy jól elfáradjunk, egy (ismét) a művházban töltött este, nomeg kb. egy liter pálinka. Petya szavatartó ember: amikor másnap rájött, mit tett, már nem vonhatta vissza ígéretét.

Motyogott azért valamit, hogy ezt meg azt úgy kell, de kit érdekelnek ezek a kötöttségek... Ha betartom a szabályokat, sosem juttathatom el az emberekhez az IGAZSÁGOT! Amúgy is, mi ez a fekete betűszín? Az én bejegyzésem nem lesz ilyen! És mi az, hogy csak nyolckor jelenhet meg? Az enyém márpedig nem akkor fog! És mi ez a név, ami alatt az írásom megjelenik? Mért nem lehet Zsoltit választani? Ez nem valami rockénekes neve volt? Na mindegy...

Szóval. A lényeg: emberek, ami itt folyik, az tarthatatlan. Nem látjátok a titeket elvakító felhőket? Nem látjátok, hogy sosem lesztek teljes értékű emberek, amíg mások mondják meg, hogy mit cselekedjetek? AZ EGÉSZ VILÁG elnyomás gyűrűjében él! Vonuljatok ki az utcára még ma, hirdetve az anarchiát, a teljesen szabad világot, ahol nincs választás, nincs adó, nincs kereskedelmi TV, és mindenki azt csinál, amihez csak kedve szottyan! Mert az embert szabadnak teremtették. Talán ti megbíztok a Kossuth téren, az emberektől elválasztva tanácskozó aljas diktátorokban? Hiba! Múlt csütörtökön is...

                                                           paradicsomi állapotok

Na jó. Attól félek, hogy Petya törölteti a bejegyzést, ha nem esik egyetlen szó se benne a társulatról. (Azért a LÉNYEG-et ne felejtsétek!) Szóval összefutottam Petyával anno pár éve, elbeszélgettünk, ő meg mondta, hogy most színházat vezet. Nekem meg épp nem volt semmi dolgom, szóval beszálltam. De hogy milyen szerencsétlen embereket szedett össze... Ez a Krisztián, hát ennek minden szava röhej. Elhiszi, hogy Jézus MAGYAR volt! Szerencsétlennel végig kellene nézetni a Forró rágógumi sorozat összes részét! Kétszer. A csajok között legalább van jó. Kátyával pl. szívesen ápolnám a magyar-orosz kapcsolatokat. De sajnos úgy tűnik, a szíve másfelé húz... De nem baj, van még egy kiszemeltem. Ennyi legyen elég. (De megjegyzem, nem Erdélyben született, nem dadog, és nem is képzeli magát a női Vidnyánszky Attilának).

Szóval ezekkel vagyok körülvéve, na de azért nem rossz. Nem rossz a témája se. Jó visszagondolni rá, milyen volt, amikor még nem volt itt elnyomás. Mert különösen szép környék ez amúgy (ilyet hangosan sose mondok egyébként). De hogy ezek mennyi hülyeséget elhisznek! Én is terjesztek 1-2 baromságot, de amit ez a Krisztián pl. lenyom, meg a többiek se tudnak semmit. Ahány ember, annyi hülyeség. Bezzeg ha én lehetnék a rendező... De rám úgysem hallgatnának. Az ő lényük még nem érett meg az ENR-re (Elnyomás Nélküli Rendszer). Meg aztán, Peti nem is olyan rossz arc, főleg ha néha-néha hajlandó velem kicsit kimozdulni péntek este. Kár, hogy hajnali 3-ra mindig visszasüpped a "kilátástalan művész"-állapotába.

Közel a vég. Mármint nem a VÉG, az csak akkor jön, ha holnap ott lesztek a Kossuth téren százezren. Nyolckor. És hozzatok sört, meg pálinkát. Ennek a szerencsétlenkedésnek a vége. Sőt, igazából már csak 2 nap, és kiderül, össze tudtunk-e hozni valamit, ezzel a sok barommal (akiket azért elviselek), meg Velem... Azért nekem hiányozni fog, ha már nem lesz ez. Majd elmegyek meghódítani a világot, de amíg ez van, itt a helyem. Még egy anarchistát is húz a szíve néha valahova... Ti meg aztán gyertek el! Mármint az előadásra. Ha már ennyit téptem a számat róla. Egy kis kultúrát nektek, magyarok! Művelődjetek! Ha jöttök, ott találkozunk. Ha nem, akkor olyan helyen találkozunk, ahol nem szeretnétek velem találkozni. Gondoljátok meg. Béka (zsolti) és anarchia veletek!