FÉSZEK SZÍNHÁZ | BLOG

Petőfi vs. Hollywood - Iluska szinopszis 2. rész

 Amikor bekövetkezik a tragédia – Iluska halála – megszületik az álomvilág. Egyrészt Petőfinek minden bizonnyal nem volt megoldása erre a helyzetre (hoppá megöltem a főhősnőt, ajjaj, mi legyen?), kilátástalan, amiből három út van: vagy befejezi a történetet (nem lehet, hiszen egy: nem történt semmi, kettő: ami történt az semmi, három: szomorú vég), vagy elkezd pszichologizálni és elemzi, hogy miért alakult ez ki (ettől remegett a keze, ha egyáltalán tudott róla, hogy létezik ilyen), vagy három: felépít egy csodálatos világot – természetesen ez utóbbit választotta.

 
Tovább olvasom

Akciófilm? - Iluska szinopszis 1. rész

Jancsi a magyar ember maga. Délceg, kemény huszárlegény, aki a legnagyobb ütközetek alatt is mereven ül a lován, akibe szerelmes lesz minden nő és aki legyőz bárkit. Nem gondolkodó hős, egy percig se mérlegel, csak cselekszik. Felgyújt tizenkét rablót, szemrebbenés nélkül mészárol le embereket, a mesevilágban is gond nélkül vagdos minden szembe jövőt. A gyilkolászástól lesz ő ikon, olyan, mint egy akcióhős. Rettenthetetlen, legyőzhetetlen, aki helyre hozza a magyarok minden hibáját és vereségét, aki képes arra, hogy felülemelkedjen történelmi vereségeinken. Aki Európa igazi bástyájává tegye Magyarországot, a magyarokat pedig hősies és magasztos néppé (franciák megmentése, a török legyőzése, a tatárokon történő átvonulás).

 

 

Tovább olvasom

"Minden a helyén..." - színészélmények

Február 7. - Műköröm

Megérkeztünk, ebédeltünk, kezdődik a készülődés. Felidézzük, kinek milyen sminkje is volt. Rég volt már az előző Műköröm. Minden a helyén. Lassan kezdünk. Fogalmam sincs milyen lesz majd a játékom, Zsani nagyon izgul. Aranyos. Sokkal régebb óta csinálja mint én, mégis mintha jobban stresszelne mint én. Megijedek, nekem kéne jobban! Kezdünk. Elkezdődött. Mintha sose csináltam volna, mit keresek itt? De megy..az előadás sínen. Olyan érzés mintha a mozdulatok, az arc és az ismert szöveg irányítana. Hol a játék?! Itt. Tili vagyok Nannival felkeverve. Az egyensúly néha kileng, de lassan felold ez a felszültség és csak játszom. Olyan gyorsan lement, észre se vettem, egy szempillantás. 

Jön a beszélgetés. Édes isten! Hogy kell ezt csinálni? Attila segít, mentőöv. Összevissza beszélek (úgy érzem), de a beszélgetés beindul. Az először éretlen kisgyerekekből hirtelen értelmes fiatalok lesznek, tele gondolatokkal. Élveztem. sokszor szerettem volna közbeszólni és elmondani a véleményem, de azt tanultam nem rég, hogy nem mi, színészek vagyunk a lényeg, hanem a nézők. Beszéljenek, én pedig próbálgatom terelni őket a témán belül.

Fészek Színház 40+

Felhívás!

Annyira büszkén viseljük amatőr státuszunkat, hogy nem elégszünk meg azzal, ahol tartunk. Van nekünk ifjúsági csoportunk, felnőtt csoportunk, foglalkozunk diákokkal, de ez nem elég.

Meghirdetjük a szülők színházát!

Várjuk azon negyvenen felüli színpadra vágyó szülők, nagyszülők, keresztapák, nagynénik, szomszédok, munkások, dolgozók, nyugdíjasok, politikusok jelentkezését, akik vágyat éreznek arra, hogy színpadon is kipróbálják magukat.
Szigorúan amatőr keretek között, vidám, lelkes, bájos "öregekkel" indul el legújabb csoportunk Dancsházi Hajnal vezetésével, péntek délutánonként (18.00-20.00 között) a Jemolban.

Információ: +36 30 6500259


(Két "öreg" színjátszó - Szabó Lajos és Király Anna - a 'Csuportkép' című filmben)

10. CZICZÓTÁBOR (Zalamerenyén)

Táborunkba azokat a 15-20 éves fiatalokat várjuk, akiket érdekel a színjátszás, a filmkészítés, a zene, a képzőművészet, szeretnek összezárva lenni hozzájuk hasonló kortársaikkal, nem ijednek meg a nomád körülményektől, s hajlandóak egy hetet éjjel-nappal a 'Cziczó-féle módszerrel' játékosan, önmagukra és a többiekre figyelve, kevés alvással, de annál több színes programmal eltölteni.

Maximális létszám: 13 fő. Jelentkezési határidő: április 10.

info és jelentkezés itt.

Így készült… az ’Iskolapélda’

Kinek mit jelent a valóság? Nekem ennyi szerencsétlent. Akik simán változtathatnak. De nem akarnak. Demagóg összegzéssel: tükröt állítottam a mai magyar társadalomnak. "Ezt tudom rólatok, ez nem tetszik, ez vérciki, ez nem maradhat így!" Vagy maradhat, de akkor ne csodálkozzék senki! Hogy a középkor pora még a talpunkról porlik. Hogy egyedül vagyunk. Hogy fakarddal döngetjük a kővárat. Hogy ki nem állnak minket. Hogy utálnak minket! Jogosan? „Nobody is hated as much in the world as the Hungarians are by the Hungarians.” Sötét képek. Ezért kellett egy keret, ami széppé - és optimistává - teheti ezt a (szín)képet. Szegény tanárok! Minden tanári kar egy kismagyarország. Kismagyarok. Kisemberek. Így esendőek is. (S talán szerethetőek…?)

tovább »

Címkék: így készült

"Tanároook!"

Vagy két hónapja azt találtuk ki, hogy az eddigi rendszertől eltérően tartunk egy zártkörű előadást. Eddig nem voltak ilyen különleges alkalmak. De hogy ezúttal miért döntöttünk így? Sokat foglalkozunk fiatalokkal, előadásaink az ő életüket és kérdéseiket igyekeznek feldolgozni, de ott van az Iskolapélda, ahol a tanárok (is) kerülnek a középpontba, ami szerintünk, nem csak diákoknak lehet érdekes. Sőt. Arra gondoltunk milyen lenne megmutatni ezt az előadást azoknak, akiket feldolgoz a történet, a tanároknak. Izgalmas volt.

 

  

Tovább olvasom
Címkék: vélemény

"Gyengék és/mert apátlanok" - kritika a Gyenge vagyokról

Megjelent a Gyenge vagyok első, hivatalos kritikája a 7ora7.hu-n:

"A szereplőket időnként kiszakítja a színpadon ábrázolt folyamatos jelenből, hol egy megidézett film, hol egy közbeiktatott pszichoterápiás jelenet segítségével. De a nappaliba helyezett életképek, a szereplők közötti viszonyrendszert nem direkt kinyilatkoztatásokkal, hanem játékkal és gesztusokkal feltáró megközelítésmód az erősebb része az előadásnak. Ebben pedig meghatározó szerepe van a színészi alakításoknak. (...) Hogy ki a gyenge, mitől lesz az, és egyáltalán, muszáj-e mindig, vagy legalábbis többnyire erősnek lenni, arra mindenki adja meg a saját válaszát, az sem baj, ha az eltér a darabétól. Néha elég, ha a kérdést felteszik nekünk, ahogy ebben a korántsem hibátlan, de szimpatikus és jó emléknyomokat hagyó előadásban tették."

Itt olvassátok el és utána pontozzatok minket :)

Hol volt, hol nem volt - kezdőlökés

Talán néhányan láttátok 2009-2010-es évadban az Új Színházban (mindig teltházzal) játszott abszurdunkat, a Fémet. De miért éppen az Új Színházban voltunk, miért volt mindig teltház, miért írok erről bejegyzést, mikor már nincs is műsoron és nem mellesleg miért nincs már műsoron? Volt egy jó darab, jó anyag, egy (lelkes) csapat, de jött néhány változás, az egész mégis kvázi A(z egyik) Fordulópont volt. Mindez már történelem, a Fészek számára viszont kitörölhetetlen, talán meghatározó is (a többiek nevében nem jelenthetek ki ilyeneket - nagy szavak, persze mindennemű testváladék nélkül).

Száraz tények: 2009-ben Cziczó Attila Fém c. drámája megnyerte a "Kőfal-Pálya II." pályázatot. Ez azzal a remek lehetőséggel járt, hogy amatőr, független társulatunk kőszínházban mutatkozhatott be a nyertes darabbal. Remek. Érdeklődésből sem volt hiány szerencsére - a "hozzáértők" és "laikusok" körében kialakult ellentétes vélemények (a rajongótábor és az ellenlábasok) jót tettek a közönségszámnak, meglepő érdeklődés övezte a Fémet - először ismerősök, majd ismerősök ismerősei, sok ismeretlen és a célközönség: gimis osztályok jártak az előadásokra.

Tovább olvasom

Január

Három éve januárban első 'egészestés' drámánkat pofozgattuk a Thaly Klubban.
 

Két éve januárban jött a hír, hogy elnyertük az Új Színház "Kőfalpálya II." díját.
 



Egy éve januárban - a frissen festett JEMOLban - tűzről pattant csehovságunkat próbáltuk gatyába rázni.

És idén januárban ott tartunk, hogy négy darabunkkal havi 8-10 előadásra várjuk nézőinket.

Ez a Fészek Színház rövid története.
(Giccses, mi?)

A beszélgetések hetei következnek!

Január végétől majd' egy hónapon át várjuk nézőinket előadásaink után egy kellemes csevegésre és/vagy felfokozott hangulatú vitára.

Elsőként vasárnap - január 30-án -, Iskolapélda előadásunk után beszélgetünk vendégeinkkel, akik egytől-egyig tanárok lesznek. Kemény, de sportszerű összecsapásra készülünk! A későbbiekben még négy alkalommal találkozunk és cserélünk eszmét az iskoláról (meg ami mögötte van), de kamaszdrámáink után is leülünk a korosztállyal (és kísérőikkel) összebúgni, súgni, dúlni, fúlni, ahogyan azt már megszokhatták a hozzánk látogatók.

Íme, a választék:

Tovább olvasom

Következő programjaink: jönnek az Iluskák

Egymásnak tartott, mozgalmas tréningek töltik ki éppen a Fészek mindennapjait, de ez a zárt sorozat a jövő héten a végéhez érkezik. Jön az értékelés, majd új fába vágjuk a fejszénket: Petőfi Sándor János vitézébe. Bár ezt is alapvetően az egymással való foglalkozás, az önmagunk trenírozása okán vesszük elő, de ezúttal már az is a céljaink között szerepel, hogy olyan produkció(ka)t hozzunk létre, amiket Ti is megnézhettek, nektek is szólnak.

Tovább olvasom

Múltinduló

Szokták néha kérdezni, hogy honnan indultunk, hogy hogy is van ez az egész Fészek Színház, hogy és miért találtuk a semmiből. Igaz még nem vagyunk történelem, a kezdés sincs olyan távol - alig pár év -, sokkal több van előttünk, mint mögöttünk és többet is kell megtennünk, de legalább most visszatekinteni is könnyebb.

"Három éve kezdődött - sokévi gyermek- és diákszínházazás után -, amikor sorra bezártak kenyéradóim, az iskolák, s nyakamon maradt néhány „deviáns” fiatal, akik színházat akartak csinálni, mindenáron. Hát jó, csináljunk! (...) Aki egyszer eljön hozzánk, utána szinte hazajár. (A közhiedelemmel ellentétben: nem a szakma minősíti a színházat, hanem nézői.) Szívvel-lélekkel, és kamaszos hevülettel csináljuk mi ezt a színházat. Az amatőr színházunkat. (Mit is jelent ez a szó: amatőr? Sokak szerint nem-hozzáértést. Szerintem alázatot, szeretetet, akarást. És ügyességet.)" - írja Cziczó Attila, társulatunk alapítója a blogjában.

A továbbiakban se kell számítani semmi my heart will go on-os, könnyhullatós meghatásra, de ha érdekel titeket, hogyan volt, hogy jobban láthassátok hová tart, hogy mi az a "fészek" érzés - amit csak tapasztalni lehet -, akkor gyertek és olvassátok tovább.

Akadályelhárítás, avagy hogyan juthat be a drága néző egy előadásunkra?

Jegyet venni könnyű és nehéz. Elmondom hát a variánsokat.


A menet: hallottál / olvastál / értesültél / valahonnan tudsz rólunk, előadásainkról, kinézel egyet... és itt álljunk meg egy szóra! Hol nézed ki? 7óra7, port.hu, est.hu és a többi összes műsoros felület ad infót rólunk. És van ugye a honlapunk, ahol is a MŰSOR menüben tényleg megtalálsz mindent. (Nyugodtan kattintgass mindenre, egyre mélyebbre juthatsz!) Hm.
Megnyugodtál, van még hely. (Nem mindig van így, csak szólok!) Kellene egy jegy...
Eljössz hozzánk 
- munkanapokon 9.00-16.00 között, előadások napján később is megtalálsz -, és veszel jegyet. (Mondjuk kettőt, az jobb neked is, nekünk is!) 
Vagy nem jössz el, mert messze van, lusta vagy ésatöbbi. Akkor bemész egy jegyirodába (én tudok legalább négyet: a Paulay utcában, az Andrássy úton hármat is; rengeteg van amúgy), és ott kikéred magadnak. (A jegyet.) Vagy beugrasz egy Libribe, egy IBUSZba, az InterTicket rengeteg helyen elérhető, a 
honlapjukon tájékozódhatsz. 
Ha annyira kényelmes és/vagy elfoglalt vagy, hogy ki sem mozdulsz otthonról, rendeld meg 
interneten a tikettet
, és annyi meg egy bambi.
Minden stimmel?
Akkor mára ennyi.

Látlak?

Első írás a Gyenge vagyokról - Gyorshír: Mégis Orbánról szól a színdarab?

"Nem, nem róla szól. A Heti Válasz szokott ilyen címeket adni : Ez gyors volt. Lemondott a miniszter! (a paraguayi) kipróbáltam milyen. Szuper. Dévényi Böbét csókoltatom. (...) Ez egy olyan igazi színdarab, igazi profi színészekkel, olyasféle amit az Albee meg Tennessee Williams szokott írni, és az ember szinte sohasem Albee vagy Tennessee Williams. Az élet rideg szabálya. És néha mégis kell írnia egy színdarabot, és én erről a tényről írok most, mert ez érdekel. Az, hogy ma is választható az az élet, hogy az ember színházat csinál semmiből. Egyáltalán az, hogy csinál valamit. Nem csak úgy leéli, lepanaszkodja, leadminisztrálja az életét, hanem színházat csinál. Ez a csinálás dolog izgat. Ez a politizálás dolog ellentéte." - írja az Örülünk, Vincent? blog.

Itt olvashatjátok:

http://orulunkvincent.blog.hu/2011/01/22/gyorshir_megis_orbanrol_szol_a_szindarab

Címkék: rólunk írták

Műköröm jegyek

"Az érettségi után hirtelen magabiztos felnőtté váló fiatalok álmaiból, vágyaiból, s a hirtelen képükbe öklöző valóságból bontakozik ki a szomorú valóság: az élet néha igazságtalan. Még akkor is, amikor igazságos. Az élet kemény. Mindenki hibázhat, de a hibákat felülírni néha kegyetlenül nehéz.Három lány álmodozik. Milyen lehet a nagyvárosban élni? Milyen lehet nagylánynak lenni? Milyen ára van a felnőtté válásnak? Tragédiák sora, jelek, példák, szembesítések, példabeszédek. Talán kissé demagóg szájbarágás! Vagy nem?"

Gyertek nézni, hátha nektek nem lesz ilyen kemény. Jegyek itt:

http://7ora7.hu/programok/mukorom

Címkék: előadás

Káélet jegyek

"Mire számíthat a XXI. század fiatalja, amikor először szembesül a valósággal: felnőtt lettem?
Kérdésekre, kihívásokra, feladatokra, célkitűzésekre. Döntéshelyzetekre.
A társadalom felkészült az új
felnőttnemzedékre? Az új felnőttnemzedék felkészült a ma társadalmi elvárásaira? Aktuális kérdések ezek.
Vannak pillanatok, amikor az ember úgy érzi: most lettem az! (Ember.)
"

Tele vagyunk lehetőségekkel, egy fiatal srác esetében ez fokozottan igaz: végtelen kreativitás és fantázia. Saját világ, olyan amilyet mindenki szeretne. De mi van, ha kinyitja a szemét? Mit lát, mit talál?

Keressünk együtt! Jegyek itt:

http://7ora7.hu/programok/kaelet

Címkék: előadás

Gyenge vagyok

Tegnap mutattuk be új előadásunkat, a Gyenge vagyokat két vendégszínész, Stubnya Béla és Andai Kati játszik együtt társulatunk egyik tagjával, Miklós Zsófiával. "Kegyetlen, de őszinte (ön)vallomás érzelmekről, családról, szeretetről, gyűlöletről, bosszúról. Valóság és illúziók csatája. Háború. Béke? Az őrült, az ösztönlény, és a betolakodó. Ki a gyenge...?" Meddig tart a szeretet?, meddig a bosszú?, melyik a fontosabb?, bosszút állsz egy régi sérelemért?, vagy megbocsájtasz? Egyáltalán meg kell tudnod bocsájtani? Mit tesz egy lány szülők nélkül?, vannak szülők? Te gyenge vagy?

Gyertek nézzétek meg és beszéljünk róla! Hátha lehet másképp is. Internetes jegyvásárlás itt:

http://7ora7.hu/programok/gyenge-vagyok

Találkoz(z)unk a Fészekben!

Címkék: előadás

Kezdődik!

Azon gondolkodunk, mióta elég szép számban jöttök hozzánk, hogy mi lehet az, ami még érdekelne titeket (persze csak azon túl, hogy hogyan jöhetnétek még többen:)). Mi kimegyünk a színpadra és elmondjuk, amit gondolunk, amit látunk és ez nekünk fontos, de vajon nektek? Most, hogy beindulnak a közönségtalálkozók elindul a blog is, hogy - ha esetleg ott nem mertétek, vagy nem akartátok mondani, vagy csak kell a kezdéshez egy biztonságosabb keret - elmondhassátok a véleményeteket. Mert minket érdekel. Mert nekünk számít. Mert mi igyekszünk olyan előadásokat létrehozni, ami rólatok szól és szeretnénk tudni, hogy szerintetek sikerül-e és azt is, hogy mi szólhatna még rólatok. Játsszunk együtt, hiszen attól színház a színház! Mi értelme van beülni egy sötét nézőtérre, hatalmas, photoshoppolt díszletekben csillogó ruhakölteményeket nézni pislákoló pupillák mögül, öltönyben, vagy kisestélyiben, aztán egy életre elfelejteni mindent, amikor lehet arról is beszélni, hogy valaki nem tudja mit fog csinálni középiskola, vagy egyetem után, hogy valaki nem is akarja tudni, hogy valaki tehetséges, hogy valaki nem, de szorgalmas és miért ne lehetne arról is beszélni, hogy mi vesz körbe minket, mik a problémáink és mit gondolunk a világról. Próbáljuk ki.

És akkor ezzel el is indul a blogunk. Hamarosan felkerülnek színlapok, videók, képek - szóljatok hozzánk! Aztán jönnek a színészek is beszámolókkal, és reméljük jöttök ti is. Mit akartunk mi?, mit láttatok ti?, mondjátok el itt, mi is elmondjuk milyen volt aznap. Lesznek rövid beszámolók a színészektől az előadásokról. És próbanapló a februárban induló Petőfi Sándor János vitézéből készülő "Iluska" címet viselő, tavaszi munkabemutatónk előkészületeiről. Az eredményt pedig majd ti is láthatjátok!

Használjuk a színházat!

süti beállítások módosítása