Hun vagyunk? / 7-8. jelenet

A héten Hun vagyunk? című színjátékunk teljes szövegkönyvét közöljük. Talán elolvasás után még érdekesebb lesz! Jó magyaros szórakozást mindenkinek!

1. jelenet , 2. jelenet , 3. jelenet , 4. jelenet , 5-6. jelenet

7.

MELANI Most én mondom, hogy elég volt! Ismerd be végre, hogy alkalmatlan vagy erre a feladatra! Mit képzeltél, majd valahogy lesz?
PÉTER Hallgatlak, Melani.
MELANI Féléves kemény munkánkat teszed tönkre.
PÉTER Munkát?
MELANI Fruzsival itt dekkoltunk minden próbán, sosem hallgattál meg minket, de az összes hülyének főszerepet akarsz adni. Annyira amatőrök, a kétharmaduk már fazonra sem hat színésznek.
KÁTYA És Fanny? Rá ne mondj ilyeneket!
MELANI Fannyka? Úgy fest, mintha Phaedrát játszaná a hetvenes évek elején valamely perifériálisabb vidéki színházban.
PÉTER Melani, ez egy csapat. Hallottad Zsuzsannát? Hm? Néhány hete láttuk Mrożek Tangóját az Örkény Színházban, emlékeztek? Mindenki milyen lelkesen állt a hideg Madách téren! Hogy akartunk mi is valami olyat csinálni! Hová tűnt az a tűz?
MELANI Az szerinted AZ előadás volt? Érdekes, mert engem annyira hidegen hagyott, ellentétben az „értő" közönség további részével, amely viszont igen melegen fogadta, hogy nincs is most hozzáfűznivalóm.
KÁTYA Ha nem tudunk drámázni, akkor nevetessünk! Legyünk viccesek! Szmájli!
PÉTER Hogyan? Hogyan?
ZSOLTI Fasz. Pina. (röhögnek) Látod, így kell viccesnek lenni!
MELANI Te inkább ne szólj egy szót sem!
PÉTER Zsolti, tényleg, inkább ne...
ZSOLTI Most mi van? Megint én vagyok a helyi hülye Zsolti? Teljesen az érződik ebből a beszélgetésből, hogy hát én csak így itt vagyok, mert miért ne, régóta vagyok veletek, megtűr-tök, és ennyi, nem jó igazából senkinek, csak nekem. De ha ez így van, én el is mehetek. Komolyan. Csak magam miatt nem akarom elszívni a társaság energiáját. Csak akkor mondjátok bele a szemembe, hogy "Zsolti, menj el!".
PÉTER (csend) Zsolti, menj el!
ZSOLTI (ledöbben) Komoly?
PÉTER (bólint)
ZSOLTI Hát jó. (kimegy)
FANNY Hova mész?
KÁTYA Péter, mi van?
PÉTER Nem tudom.
MELANI Nem tudod!
FANNY Miért kellett elzavarni Zsoltit?
PÉTER Nem kellett.
FANNY Senki nem mond semmit? Miért nem véditek meg? Annyit lehet vele nevetni, tök vicces srác, s mindig mindenkivel kedves, segítőkész. Csak csúnyán beszél néha. Na, jó, min-dig. De akkor is...! És most mindenki hagyja, hogy elmenjen? Egy szót sem szóltok?
ZSUZSANNA Nem tud kimenni.
FANNY (csend) Ez egy csapat? Szemetek vagytok! Önző szemetek! (kirohan)
PÉTER (csend) Még valaki? (kikiabál) Szucsu bácsi, nem lehetne mégis csak kiengedni minket? (csend) Szucsu bácsi!
ZSUZSANNA Nincs ott.
KRISZTIÁN (megnézi) Tényleg eltűnt. Zsuzsanna...?
ZSUZSANNA (megvonja a vállát)
(Feszült csend.)
MELANI Felhívom Fruzsit, és péntektől ő vezeti a társulatot. Meg-rendezi az előadást. És nem foglalkozunk alternatív baromságokkal, csak is a tényeket dolgozzuk fel. És nem viccesen, hanem nagyon is komolyan. Összevetjük a ma megismerhető elméleteket. Finnugor elmélet, László féle kettős honfoglalás, Magyar Adorján féle Kárpát-medencei kirajzás. Alátámasztjuk nyelvelemzéssel, régészeti leletekkel, föld-rajzi ismeretekkel, néprajzi összehasonlításokkal, történelmi adatokkal.
PÉTER Tudás. Hatalom. Azt hisszük, mindent tudunk. Pedig csak részeket. Mindent tudunk az égés kémiájáról és fizikájáról, de tudnánk-e tüzet gyújtani gyufa nélkül? Melani, te tudományos előadást akarsz a magyarokból? Lehetetlen. Nagy káoszunkban, titokban, csak a természet rendjét követjük. Szerves kultúra. Hallottál már ilyet? Amikor egyet-len darabban ott van az egész lenyomata. Tulipános láda. Dunántúli tükrös. Busójárás. Na? Színdarabot csinálunk, vágod? Nézőknek. Szerinted ciki, és zagyva, de minden részében benne van az egész. Az egész magyarságunk. Jól is meg rosszul is. Művészet. Magyarul. Ma. Mindegy, leszarom...
MELANI Péter, te mindent leszarsz, ami nem te vagy.
KRISZTIÁN Melani...
MELANI Kösz, hogy végre megszólalsz! Az egyetlen, aki megérti, hogy...
KRISZTIÁN Melani, befognád?
MELANI (döbbenten néz)
KRISZTIÁN Mit akarsz te? Pétert kirúgni? Már bocsáss meg, de milyen alapon? Csak kavarsz állandóan a láthatatlan barátnőddel, semmi közötök hozzánk! Lehet, hogy sok mindenben nem értünk egyet, de Péter a rendezőnk. És ezen nem akarunk változtatni. Vagy valaki igen? (csend) Mit gondoltok róla, most mondjátok meg, bele a szemébe!
KÁTYA Én szeretlek, Péter. Nagyon szeretlek!
(Kínos csend.)
SACI Én is szer...
KRISZTIÁN Akkor? Mondjuk ki a rendezőnk nevét! (átöleli) Péter.
KÁTYA Péter.
ZSUZSANNA Péter, hát.
ZSOLTI (belép Fannyval) Péter öcsém, veled vagyok!
FANNY Bocsi, Peti, te vagy a király!
(Mindenki Sacira néz.)

8.

SACI (énekel) Peti tegnap délelőtt, azt mondtad próba előtt. Csak az a fontos, ki van itt és most.
(Csend.)
PÉTER (énekel) Idebent a tűz navigál velem, tetszik, mikor kiáltjátok a nevem, de csak együtt csinálhatunk nagyot, mehet a menet, én már benne vagyok.
(Elindul egy mjuzikel.)
SACI Egy éve, hogy járhatok már ide, nincs nagyobb ajándék. Veletek lenni a legnagyobb öröm, sírok majd, ha véget ér.
ZSOLTI A pincében van a gyermekmegőrző.
PÉTER Úgy szeretnék én lenni a rendező!
MELANI Nem! Nem! Nem! Soha nem, nem, nem! Én nem leszek sohasem a játékszered!
ZSUZSANNA Kicsit hamiskás a hangunk, drágám, máma!
MELANI Nem! Nem! Nem!
ZSOLTI Felcsúszott az ingem, megdobbant a szívem, mellizmom egyre nő, kéne már egy nő!
FANNY Megdobbant az én szívem is, Zsolti A lábadon cuki a szandál-zokni, húzd fel térdig vagy tovább és lázadj, így jössz be nekem, már csorog rád a nyálam.
SACI A színházban és veletek jó, semmi más nincs megnyugtató. Itt érzem, hogy létezem...
KÁTYA Állj le kisleány, most már ne rinyálj! Itt van, mindenki itt van.
KRISZTIÁN Egy kereszt nyomja vállam: puncit még sohasem láttam, de már régen tervbe vettem, színésznek születtem!
ZSOLTI Nyolc magyar csóka nyolc óra óta mondja a maga igazát. Nyolc magyar fóka vinnyogva nyomja: romboljuk le a plázát
ZSUZSANNA Már meguntam, hogy mindig én legyek, a szorgalmas és okos kisgyerek.
SACI Lángost és szotyit vegyél! Túrórudit és zsömlét egyél, ne szégyelld soha, ez igazán jó, a zsömle-rudi a tuti kombó.
EGYÜTT Színesek vagyunk, mint a Benetton, annyit tudunk, mint a kerettan(terv). Tervbe vesszük a lehetetlent, s a gyorsbüfében megesszük az ehetetlent. Sok kicsi magyar a színpadon, ugyanazt látja színvakon, de mind együtt röhög, ez a nyerő, ez a menő, egységben van csak az erő.

(Csend.)

PÉTER Talpra nemzet, itt már minden vér egy lett! Lehet, a Parlament nem több mint egy gittegylet, de mint régen, most is lehetünk szabadok, ezért számomra nem kérdés: én itt maradok. (csend) Hát ti, velem tartotok?

vége (?)

még több színjátékszöveg ITT

Címkék: szövegkönyv