Úgy tűnik, az idei évadban négy új taggal bővült társulatunk. (És lesznek majd vendégeink, de arról egy másik posztban mesélek majd.) Sokan vannak a csapatban már így is. Sokan vagyunk.

És mindenkinek volt egy első nagy találkozása. Fészkes történetek következnek!

Máté, Ajna, Andi, Csenge

Az idei táborban két unokatestvér csatlakozott hozzánk: Magyar Ajna és Miklós Máté. Rokonok. Már leírták, hogyan élték át a találkozást, s azt is, mit várnak nálunk. Érkezett még két hölgyemény: Horváth Csenge és Sorbán Andrea. Innen-onnan ismerték már a színházunkat. Hallottak rólunk. Hogy mi lesz velük egy év múlva, azt én is kíváncsian várom! Fészkesek maradnak? Vagy csak megpróbálták? Nem tudom. Most éppen nagyon lelkesek. Most éppen nagyon ragaszkodunk hozzájuk Ancsival.

Káélet (2008)

És most a történelem.

2008-ban két egykori etyeki színjátszóval kezdtünk neki a társulatépítésnek. Csilla és Fruzsi. Aztán megérkezett Béni, majd Anna, és egy hihetetlen véletlen folytán Nanni. És elkészült a Káélet. Később többen próbáltak beilleszkedni, de nem nagyon sikerült nekik. Akkor jöttem rá, hogy a csapat ereje a csapatban van: akarhatok én bármit, a többség dönt. Az újakról is. Az egyetlen, aki végül megmaradt nekünk, Fanni volt. Szóval ez volt az alapítók társasága.

Velük vágtunk neki a következő évnek. Pontosabban egy kiegészülővel: megérkezett (hazatért?) Dédé! És megcsináltuk a Fémet. (Tavaszra készült. 2009-ben)

És őszre - újabb csereberék után - megint átalakultunk. Csilla, Fruzsi, Béni, Fanni ment, és jött Zsófi! De hogy! (Kávéval.) És két ifjú is megérkezett: Andris és Máté. Mi több, tavaszra átvettük Bugyiról Verát és Bandit, s egy kellemes téli estén bemutatkoztunk egymásnak Jánnal. Így zártuk a 2009/2010-es évadot. Tizenegyen. (Plusz CziczóDani, de ő protekciós.)

Majd elkezdődött első évadunk a Jemolban!

Káélet (2010)

És jöttek az újak! (Anna ment el. Párizsba. Beleírtam az Iskolapéldába. Mert hiányzott, nagyon!) Minden(?) iskolámból jött egy-egy színjátszóm: Bogi a Külvárosiból, Dóri a Kontyfából - mondjuk ő elég hamar le is lépett -, Tia és Hajni a Facultasból. Bugyiról elcsábítottam Zsanit is: erős trióval gazdagodott a pesti brancs! Érkezett Attila az ismeretlenségből, és Tamás a "mozgalomból". Claut a szerelem és bizonyos három nővér vonzotta hozzánk. Elindult a kiscsoport Ritával és Balával, onnan örököltük meg Gabit, Balázst és majdnem Farhant. Egy zimankós decemberi délután Kati is megérkezett közénk: az első színész! Tavaszra pedig Kata és sminkesünk, Erzsike is a társulat tagja lett. Huszonöten búcsúztunk a 2010/2011-es évadtól.

És négyen a színháztól is: Rita és Bala a gyereknevelés mellett döntöttek, Farhan továbbutazott, Erzsike pedig kisminkezte magát nálunk.

Az elmúlt évad kevesebb új arcot hozott. De annál erősebb karaktereket! Az évek óta tartó közös táborozások - és az agárdi emlékek - után Guszti végre társulatunk gyorsbeszédű és teljes értékű tagja lett. A Kontyfa egykori színjátszója, Szelli is visszatért a színpadhoz. Végre az "értelem" is betette felnőtt lábát hozzánk: Józsi is színészkedni kezdett. (Az alapoktól.) És beköszöntött Gime, aki néz, lát, és képeket alkot. Velük fejeztük be nyáron az évadot. Huszonöten. (Hárman búcsúztak aztán: Clau, Szelli és Máté.)

És idén ősszel megint gyarapodtunk. Huszonhatan vagyunk jelenleg. (Plusz csoki.)

Hogy mit hoz a jövő?
(Mondtam már: nagyon várom!)