Ajka
A hétvégét ismét Vasváron töltjük - ma érkezünk! -, így adott a téma: fesztiválbeszámolóinkból egy csokorra való. Tavaly ilyentájt jártunk Ajkán, ahol...
Tessék elolvasni még egyszer ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt, és ezt is!
A hétvégét ismét Vasváron töltjük, így adott a téma: fesztiválbeszámolóinkból egy csokorra való. Vasvár szomszédságában található Bük, ahol egyszer én is fesztiváloztam.
A hétvégét ismét Vasváron töltjük, így adott a téma: fesztiválbeszámolóinkból egy csokorra való. Egy másik, régi kedves fesztiválunkról is írtam anno.
A hétvégét ismét Vasváron töltjük, így adott a téma: fesztiválbeszámolóinkból egy csokorra való. Elsőként a tavalyi vasvári élményeimet idézem meg.
Mit gondolunk a színházról? Mit gondoltunk? Koncsol Ján írását vettem elő újraközlésre.
Mit gondolunk a színházról? Mit gondoltunk? Nyulassy Attila írását vettem elő újraközlésre.
A héten néhány korábbi rendezésem kulisszatitkait olvashattátok újra. Befejezésül a még repertoáron tartott, sőt, hosszú jövő előtt álló Gabriella tizennégyszer próbanaplójával találkozhattok másodszorra. Köszöntem a figyelmet, most már tényleg jön a nyár.
A nyáriszünetben átlapozzuk blogunkat, s a számunkra legérdekesebb írásokat újra megosztjuk veletek. Annyira komoly témákat nem feszegetünk - gondolom -, hogy mi a művészet, csupán a színházunk hétköz- és ünnepnapjait mutatjuk meg a nagyvilágnak. Az első héten néhány rendezésem kulisszatitkait közlöm újra.
Mostanában annyiszor beszélünk erről, hogy követni sem tudom, hol, mikor olvashattál, hallhattál már az első négyéves tervünkről. Parázom nehogy unalmas legyek, de nincs mese, nekem, mint társulatvezetőnek (és egyelőre-de-csak-míg-jogerőre-nem-emelkedik-a-változás elnöknek) összegeznem kell az első négy évünket.
Év elején arról írtam, hogy 2014 a változás éve lesz. És mennyire igazam volt! Mert tényleg úgy alakulnak az élet (és ami nekünk jóval fontosabb: a Fészek Színház) dolgai, olyan energiák léptek működésbe, úgy követik egymást az események, hogy már most levonhatjuk a következtetést: semmi nem lesz többé ugyanolyan. Vágtat a ló, patáinak dübörgését csak a süket nem hallja.
Az idei évad végével immáron két éve vagyok a színházas világ részese. Újabb esztendővel gyarapítottam színházi élményeimet és tapasztalatomat, ami még előrébb vitt utamon.
Elvileg ez egy évad összegző, vagy 4 évad összegző írás lesz. Viszont előre szólok, lehet el fogok kicsit csúszni más irányba. Mostanság ugyanis kicsit érzelmesebb időszakomat élem. Mielőtt nekiálltam ennek az írásnak, megnéztem sok-sok táborvideót, és egyéb nyalánkságokat. Nem tudom, mit is mondhatnék... Nem tudom, tudjátok-e, hogy milyen nehéz megírni egy bevezető szöveget, de ha nem tudtátok volna, most elmondom: nagyon. Nem is húznám hát tovább, jöjjön a kép, s alatta majd az írásom.
Jó néha valamit úgy befejezni, hogy tudjuk róla: nincs vége... Jó tudni, mikor is lesz a következő premier, mert hiszen addig nekem is tutira lennem kell, hiszen bele vagyok tervezve. A múlt elmúlt, elhagytam; a jelenből meg minduntalan lemaradozom. Szóval jó tudni, hogy valami, nagyon homályos okból számít még rám a jövő(m).
2014. május 23. Fészek Színház
A májusi éjszakai színházsorozatunk utolsó előadása saját termés. Érett gyümölcs. Gabriella tizennégyszer.
Elértük az évad végét. Ráadásul ez nem csak egy szimpla "évad vége", hanem egy négy évnyi etap lezárása egyben. Olyan nehéz erről most ünnepélyesség nélkül írni, de azért megpróbálom úgy, hogy ne is legyen suta. Figyelem! Mindent képtelenség leírni (bár gyanítom, lesz majd, aki megkísérli), tehát impulzusok következnek.
2010. nyarán még iWiwen tartottuk a kapcsolatot, nyomogatós nokiám volt, hosszú hajam, egy bazinagy citroenem, s nyolcan voltunk a Fészek Színház: a három nővér, három középiskolás srác, s mi ketten, Anikóval. Megálmodtunk egy színházat. Négy évre terveztünk előre. Merésznek tűntek elképzeléseink, de ha valaki azt mondja nekem, hogy 2014. májusában Andai Kati, Szalay Marianna és Bezerédi Zoli mellé castingolunk fiatal színészlánykákat, elképzelhető, hogy a képébe röhögök.
Így kezdtük Zsófival
Évad közben sok-sok érdekességet is rögzítettünk - ám sajna egy elszállt vincseszter miatt az archívumunk is elszállt, így kevesebb érdekességet tölthettünk fel a netre.
Az idei évadban két új bemutatónk volt: a Halhatatlan és Az utolsó magyar. (Plusz a tábori Color House.)
Mint egy társasutazás... Hónapokkal korábban megszerzett, kedvezményes jegy; az úton természetesen végig esik; hosszú, türelmetlen sor a női wc előtt... és utána a fanyalgás, hogy jó, jó, de nem egészen ilyet képzeltem a prospektus (pláne a korábbi tapasztalásaim) alapján. Katona, Goldoni-Mohácsik, A nyaralás. Péntek esti...izé.
fotó: Katona József Színház
2014. május 16. Fészek Színház
A májusi éjszakai színházsorozatunk harmadik (vendég)fellépője Bezerédi Zoltán, Esterházy Péter, és egy herceg volt. Teltház, apák, anyák, s egy herceg.
A jövő évadunk egyik nagydobása lesz a Spin|Off címmel felruházott sitcom. Már írtam róla eleget, most következik a lehető legbénább megoldás: az első rész tartalmi ismertetője! (S nagyon remélem, hogy őszre mindenki elfelejti!)
A Fészekből most kirepültek a fiókák, és szállnak messzire el, egyeseknek sikerült, mások hiába verdestek aprócska szárnyaikkal, lepotyogtak az égből. Platty. Én melyikbe tartozom? Nos, azt hiszem én vagyok az, aki repülni még nem képes, mert fél, de oly könnyed, hogy felkapja a szél.
Milyen fegyver játszik kulcsszerepet a Gabriella tizennégyszer c. előadásunkban?
PISZTOLY? KARD? GÁZSPRAY?
Ha tudod a választ, s elküldöd a feszekszinhaz@gmail.com e-mail címre, 1 ingyenjegyet nyerhetsz évadunk utolsó előadására: 2014. május 23. este 10 óra, Gabriella tizennégyszer.
Hajrá! (10 db jegyünk van, érkezési sorrendben osztogatjuk őket.)
A Fészek Színház egyáltalán nem reprezentatív felmérést készített az elmúlt pár hónapban. Engem ért az a dicső feladat, hogy feldolgozzam. A kutatás során azt szerettük volna kideríteni, hogy a színházunkba ellátogató nézőink a magyar színházi rendezők és színészek közül kiket ismernek.
fotó: hír24.hu