Fészek Színház észrevétlenül belopja magát a szívbe. Fokozatosan egyre jobban elkezdünk kötődni az előadásokhoz, a szereplők által a társasághoz és végül a helyhez.
Játszóként nem tudhatom milyen máshol, de nézőként már van összehasonlítási alapom. A közönség…
„A színpad áll; a deszkák felverettek, / s közönségünk ünneplő kedve nagy. / (...) Mit kezdjünk hát, hogy eredeti, friss / legyen minden s vidám velősen is?" (Goethe: Faust)
A színház (világa) egy gyönyörű, zárt galaxis. Már réges-régen (még a rendszerváltáson innen, a…
Szép reggelt kívánok minden kedves Fészek blogot olvasónak. Új hét, új szerkesztő. Ez a hét az enyém. Nagyon izgalmasnak ígérkezik. Még soha sem csináltam ilyet. Nem szerkesztettem blogot. De ennek is eljött az ideje. Izgultam. Izgulok!
Sokat olvashattok majd ezen a héten is.…
E heti utolsó írásom, azaz a bakiknak is vége. Délután még Cziczó Attila írását olvashatjátok, melyben bakizik nekünk kicsit. És ezzel vége is lenne a heti szerkesztőségemnek. Ma még azért írok, ha lehet. Meg akkor is, ha nem.
Szerintem a héten elég sok bakiról…
Mióta Máté megkért, hogy írjak a „bakihétre", nem nagyon gondolkodtam a dolgon. Nem mintha nem hibáztam volna még színpadon, de valahogy ebben a témában nem tolonganak bennem az emlékek. Lehet, hogy nem is kellene semmit írnom, csak annyit, hogy „Kedves Máté, sajnos semmit sem…
Egy-egy hibázás, szövegtévesztés, elbambulás, rossz mozdulat tud olykor kellemetlenségeket okozni, de néha jól sülnek el. Személyes tapasztalataim szerint akár jól, akár rosszul „sikerül" egy baki, vagy kizökkenti kisebb-nagyobb mértékben a játszót, vagy észre sem veszi, vagy…
Ma technikai hibákat kaptok tőlem. Nyulassy Attila rendezéseinek bakijait. Ezek általában inkább azért érdekesek, hogy Ny. Attila miképp reagálja le őket. Mások szoktak beszámolni a reakcióiról, melyeken általában csak mosolygok, de van, hogy még én is elképedve állok…
Nos, bakiparádé... Mivel is kezdjem? Mondjuk azzal, hogy talán nem is az a legrosszabb, amikor én magam hibázok és szépen lassan tudatosul bennem, hogy valami nem kerek, hanem az, amikor a körülöttem lévők rontanak el valamit, ami lehet azért is rossz, mert nagyon vicces a dolog és…
Szóval tegnap ilyen magyar kultúra napja volt. Szerintem tök jó, hogy létezik. Fontos az ilyen nap, amikor ha nem is mindenki, de legalábbis sokan foglalkoznak kicsit az irodalommal, színházzal, filmekkel meg mindenféle kultúrába bele passzírozható dologgal. Mi is megtartottuk a magunk…
Ma nem technikai bakikat olvashattok tőlem, hanem színészi hibákat. Bizony, én is játszottam színpadon. És hiába szerettem "színészkedni", az nem elég ahhoz, hogy ne hibázzak a színpadon. Ma ezeket írom le ide. Elképzelhetetlen, hogy még mindig van hibám. Ezt el sem hiszem. Gyenge…
Youtubon a kedvenc témám. A színházban már kevésbé. Az elmúlt években viszont ha szeretem, ha nem, én is termeltem a hibákat. A legutóbb az utolsó előadásunkon, a Romantikán. De ne szaladjunk ennyire előre!
Az első színpadi rontásomra nem emlékszem. Valószínűleg a…
Már itt is van a második bakim sztorija. Ez egy frissebb élmény lesz, az utolsó Romantika előadáson történt, a múlthéten. Bakisorozat következik, ugyanis egy hiba után az ember annyira megpróbál javítani, hogy egy újabb rosszat csinál.
Ott kezdődik, hogy előadás előtt…
Mikor Máté - a maga kedveskedő módján - felkért kuncsaftnak a „Bakihét"-re, elhessegettem lágyan, hogy ugyan már, mit tetszel képzelegni, hisz hibázni színpadon én még sosem... Erre komor képpel azt válaszolta: akkor írj erről!
Persze, lógattam. (nemzeti karakterben)…
Nehezen találtam ki a heti témát. Aztán jött az ötlet: bakiparádé! Elhessegettem, mondván "ebben a témában nem lehet jót írni". Mikor másnap Attilának megemlítettem, akkor azt mondta, ez jó. Hát akkor legyen!
Törött létrák, félre hallott instrukciók, elrontott mondatok…
Itt vagyok, és szokás szerint látom... nem is értem... Látom őket, miközben tudom, hogy ez lehetetlen. Egész sötét van, bár valami fény azért jön... De ez nem a Nap. Ez valami más, nem is értem, mert pontosan rám vetül a fény. Olyan, mintha én lennék a főszereplő egy…
Az ünnepi Verahéten egy zenémet teszem a képzeletbeli fa alá. Huszonévesen még musicalszerzőnek készültem, s vérkomolyan vettem hivatásomat, bár néha már akkor is megjelent a mára már letisztultan tökélesedő cziczósan sírós-nevetős "stílusom", hahaha! Több zenés darabom is…
Hogyan segítik a színházon kívüli elfoglaltságaim a színpadi létet? Nehéz kérdés, ugyanis inkább a színházi munka segít az azon kívüli tevékenységeimben. Van kivétel, szám szerint egy. Persze azért megosztom veletek.
Az iluska.wb-ben (az első előadásban, amiben benne…
Vajon mit is csinálunk mi a színházcsináláson kívül? Höhö… Mondhatnám, hogy ugyan azt mint bárki más. Én tanulok, ő dolgozik a harmadik, meg mindkettőt. Na de vegyük a figurát ennél érdekesebbre! Menjünk részletesebben bele a dolgokba.
Nekem a színházon kívül hobbim…
Kettő valós szenvedély van az életemben. Az első a zene, a második a színház. Szétválasztani a kettőt valóban nehéz lenne, viszont szerencsére nem is kell, mivel a színház teret ad nekem mindkettőre. Ezt a lehetőséget hálásan köszönöm. Először az Iskolapélda című…
Ez az írás most nem a heti témához kapcsolódik, de engedjétek meg nekem, hogy megosszam veletek ezt a kis eszmefuttatást, amin sokat gondolkodom mostanában.
Néha megkérdezik tőlem: "Te színész vagy?" Ilyenkor felmegy bennem a pumpa. Lenyugtatom magam, és lassan…
Heti blog-feladat: hogyan hat (színházi) életünkre a nemszínházi lét. Illetve: az enyémre hogyan. S innentől ami idézőjelben olvasható, az Esterházy Péter – Utazás a tizenhatos mélyére c. könyvéből való. Például: „A következő meccs mindig a legnehezebb: oh, nem, a…
Guszti ötlete/kérése, hogy meséljünk a színházon kívüli (szabad)életünkről. Jó. Nekem spec. nem sok van. A zene és a kosárlabda. Előbbi annyira nem is távoli, de a gyűrűhuzogatás már inkább. Vagy nem? Mert az az igazság, hogy használom mindkettőt a másiknál: a színházat…
Ezen a héten mesélünk. Sztorizgatunk. Aki amiről csak akar! (Ugye, milyen jó?)
Mert szeretném ha ez a hét az emberekről szólna. Akik színészek. A dolgok amikkel foglalkoznak a színházon kívül (vagy belül). Mert egy embert a szokásai határozzák meg legjobban. A hobbiai,…
Hogyan készül a színész színpadra lépni? Jó kérdés. (Bár néha én is kerülök ilyesmi helyzetbe, inkább mondom magam kívülállónak ebből a szempontból.) De hogyan készül a rendező a próbafolyamatra? (Amiből aztán a színész abba a helyzetbe kerülhet, hogy készülhet…
2007-ben voltam először „cziczótáborban”. Még Bugyin voltam színjátszó (hányszor megírtam már ezt…), Attila mesélt nekünk a nomád táboráról és mi mentünk. A vidékiek. Akik nagyon tudják milyen is az. A nomád élet. Metrók meg villamosok nélkül. Hajszárító és…
2012. november 2. - Többszörös orgazmus
A TÁP és a Budapesti Anarchista Színház előadásában volt szerencsém megnézni a Többszörös orgazmus című előadást, ami John Sable egyik művének adaptációja.
A produkció kezdése előtt nagyon izgatott voltam, nem igazán tudtam,…
Igaz, nem látszunk a képen (sem), de mi is közéjük tartozunk. Ott állunk mögöttük. Bár... mi csináljuk tovább, lankadatlanul!
- Színház.- Színház?- Színház.- Színház?- Igen, színház!!
Most, hogy végre sikerült megbeszélnem magammal a következő néhány sorom témáját, a következő aggaszt: erről csak néhány sort? Oké, ígérem, rövid leszek, kihagyom a gyermekkori Dzsungel Könyve élményeim…
Mint műszaki iskola, a színház a Mechatronikás diákok életében nem elsődleges. Ennek ellenére, akadnak jó páran akik mégis vonzalmat éreznek a színház iránt. Gál Csanád az osztálytársam. Ő amikor hívom jön, ehhez kétség sem fér. Pont emiatt gondoltam, hogy mint egy néző…
Elérkezett ez a nap is. Remélem, nektek legalább annyira gyorsan, mint nekem!
A mai napra még egy érdekes mesélnivalóm van, aztán átadom a stafétát. Cziczó Attila megígérte, ha leérettségizem - kezdetben még az is feltétel volt, hogy jól, ám szerencsére ez már nem fontos -,…
Ennek a kérdésnek a megválaszolása, nem egyszerű. Megválaszolásához, kérem kedves olvasók, kössék be magukat. A múltba, és a jövőbe utazunk!
Ókori Görögország. A színház bölcsőjében járunk. A színház a kezdetben, nem kizárólag a művészettel van…
A heti téma a blogon, hogy miért, vagy miért lehet fontos egy társadalomnak, egy közösségnek a színház és hogy az, hogyan hat vissza rá. Színházzal foglalkozom: a 7óra7 című színházi portál egyik kritikusa vagyok, az egész napomat a színház tölti ki – rengeteg előadást…
2012. október 17. - Gyenge vagyok
A tegnapi Gyenge vagyok előadáson teltház volt. A nézők csendben figyeltek. Talán kissé nehezebben hangolódtak rá, talán meglepte őket a téma. A második résznél úgy éreztem, mindkét fél magára talált. Mivel nagyon közel vagyunk…